Átlépték a fénysebességet

[Valezius]

Originally Posted by vityu

De ha jól tudom, akkor csak és kizárólag sötét, értéktelen gyémántot tudnak csinálni. Vagy rosszul tudom?

Az értéktelen az nem igaz.
Ipari célra gyártanak gyémántot, mert megéri.
Az igaz, hogy koszos, mivel ipari célra teljesen mindegy, hogy átlátszó vagy sem

[Kutyuleee]

Originally Posted by Valezius

Az értéktelen az nem igaz.
Ipari célra gyártanak gyémántot, mert megéri.
Az igaz, hogy koszos, mivel ipari célra teljesen mindegy, hogy átlátszó vagy sem

tisztát is előtudnak állitani, de pontosan azért nem kell az ékszer kereskedőknek, mert túlzottan hibátlan. a szép csillogását meg a hibája okozza, azon törik meg olyan szépen a fény

[Xeper]

Visszakanyarodva a fénysebesség kérdéséhez:
Miért gondolkozik mindenki alap sebességekben? Fénysebességhez közeledve erősödnek a relativisztikus jelenségek, teljesen máshogy viselkedik a világ. A méretek, a tömeg és az idő is változik. Fizikatanárom anno így magyarázta a hosszkontrakció jelenségét (fénysebességhez közel rövidülnek a testek): Képzeljük el, hogy rúdugrók vagyunk. Fogjuk a rudat, és rohanunk 0.9*c (c=fénysebesség) sebességgel. A rúd végén ül egy béka. Mi meg nem a léc felé, hanem egy pajtába sietünk. A pajta hossza 50m, a rúdé pedig 100m. Mit lát a béka? Hogy 0,9c-vel közeledik egy kicsike pajta, jól megijed. Pedig a hosszkontrakció miatt kisebb mint felére csökken ekkora sebességnél a rúd, és ha le tudnánk fékezni 0.9c sebességről 0-ra egy pillanat alatt, akkor tényleg nem kennénk fel a békát a falra, és nem szakítanánk ki a pajta falát.
Ha elérjük a fénysebességet, a kiterjedések és az idő elérik a 0-t, a tömeg pedig a végtelent. Ha átlépjük c-t, akkor a képletek felmondjék a szolgálatot, de ha a természet szimmetriájából indulunk ki, akkor áttérünk a negatív tartományba, azaz időutazunk. Csak az utazás ideje alatt ki kell bírni a negatív kiterjedéseinket, és hatalmas tömegünket (kb fekete lyuk)

[Pali papa]

Originally Posted by Xeper

Visszakanyarodva a fénysebesség kérdéséhez:
Miért gondolkozik mindenki alap sebességekben? Fénysebességhez közeledve erősödnek a relativisztikus jelenségek, teljesen máshogy viselkedik a világ. A méretek, a tömeg és az idő is változik. Fizikatanárom anno így magyarázta a hosszkontrakció jelenségét (fénysebességhez közel rövidülnek a testek): Képzeljük el, hogy rúdugrók vagyunk. Fogjuk a rudat, és rohanunk 0.9*c (c=fénysebesség) sebességgel. A rúd végén ül egy béka. Mi meg nem a léc felé, hanem egy pajtába sietünk. A pajta hossza 50m, a rúdé pedig 100m. Mit lát a béka? Hogy 0,9c-vel közeledik egy kicsike pajta, jól megijed. Pedig a hosszkontrakció miatt kisebb mint felére csökken ekkora sebességnél a rúd, és ha le tudnánk fékezni 0.9c sebességről 0-ra egy pillanat alatt, akkor tényleg nem kennénk fel a békát a falra, és nem szakítanánk ki a pajta falát.
Ha elérjük a fénysebességet, a kiterjedések és az idő elérik a 0-t, a tömeg pedig a végtelent. Ha átlépjük c-t, akkor a képletek felmondjék a szolgálatot, de ha a természet szimmetriájából indulunk ki, akkor áttérünk a negatív tartományba, azaz időutazunk. Csak az utazás ideje alatt ki kell bírni a negatív kiterjedéseinket, és hatalmas tömegünket (kb fekete lyuk)

Ajaj!
A békát még értettem, de a pajta az már sok volt kicsit...
Lehetne lassabban?

[Xeper]

Originally Posted by Pali papa

Ajaj!
A békát még értettem, de a pajta az már sok volt kicsit...
Lehetne lassabban?

A pajta rövidebb mint a rúd, amit be akarunk vinni. Tehát ha mi beérünk hagyományos módon, a rúd kiüti a pajta végét, a béka -mivel ott ült- nem fog örülni, és felkenődik a falra.
Viszont ha relativisztikus sebességgel haladunk (azaz sebességünk összemérhető a fény sebességével), akkor fellép egy hosszkontrakció nevű jelenség (minden sebességnél fellép, de nem relativisztikus sebességeknél elhanyagolható), ami azt jelenti, hogy a mozgó test méretei lecsökkennek sqrt(1-(v^2/c^2)) arányban külső szemlélő számára (belülről nézve a környék megnő ), tehát a rúd míg halad, befér a pajtába.
Így érthetőbb?

[Gyula]

Originally Posted by Xeper

A pajta rövidebb mint a rúd, amit be akarunk vinni. Tehát ha mi beérünk hagyományos módon, a rúd kiüti a pajta végét, a béka -mivel ott ült- nem fog örülni, és felkenődik a falra.
Viszont ha relativisztikus sebességgel haladunk (azaz sebességünk összemérhető a fény sebességével), akkor fellép egy hosszkontrakció nevű jelenség (minden sebességnél fellép, de nem relativisztikus sebességeknél elhanyagolható), ami azt jelenti, hogy a mozgó test méretei lecsökkennek sqrt(1-(v^2/c^2)) arányban külső szemlélő számára (belülről nézve a környék megnő ), tehát a rúd míg halad, befér a pajtába.
Így érthetőbb?

Kösz Xepi, hogy ezt megosztottad velünk

[Kutyuleee]

Xepi a hasonlatoddal az a baj, hogy a béka felkenődik a falra így is úgyis, mert a pajtába érve megállsz és a rúd visszanyeri az eredeti méretét

[Pali papa]

Originally Posted by Xeper

A pajta rövidebb mint a rúd, amit be akarunk vinni. Tehát ha mi beérünk hagyományos módon, a rúd kiüti a pajta végét, a béka -mivel ott ült- nem fog örülni, és felkenődik a falra.
Viszont ha relativisztikus sebességgel haladunk (azaz sebességünk összemérhető a fény sebességével), akkor fellép egy hosszkontrakció nevű jelenség (minden sebességnél fellép, de nem relativisztikus sebességeknél elhanyagolható), ami azt jelenti, hogy a mozgó test méretei lecsökkennek sqrt(1-(v^2/c^2)) arányban külső szemlélő számára (belülről nézve a környék megnő ), tehát a rúd míg halad, befér a pajtába.
Így érthetőbb?

Vicces, de igen...

[Penya]

Engem az érdekel a legjobban hogy erre hogyan jöttek rá?

[Kutyuleee]

Ha egy v sebességgel mozgó járműről eldobunk egy, a jármű mozgásával megegyező irányú, c sebességű követ, akkor az a sebességek összeadódása miatt az álló megfigyelőhöz képest v+c kezdősebességgel repül. Ha viszont a jármű haladási irányával ellentétesen dobunk, az eredő sebesség értéke v-c lesz (iránya c és v nagyságától függ).

Az 1880-as években az amerikai Michelson azt a lehetőséget vetette fel, hogy a Földet választva járműnek, és kő helyett fényt használva, a fény sebességének megváltozásából ki lehetne számítani, hogy járművünk, a Föld mekkora sebességgel száguld az éterben. Munkatársával, Morleyval egy rendkívül precíz mérőeszközt állítottak össze, amellyel több éven keresztül próbálták a sebességváltozást kimutatni. Méréseik azonban semmilyen különbséget nem mutattak ki a két irány között.


Ezt az apróságot azért betenném ide, hogy azért Einstein sem hasraütés szerüen találki,hogy a fény sebbeség állandó,hanem már voltak bizonyitékai