Hollószárnyak

[Massza Rex]

Grennek:
- Löhet szétet váltak, 2-3 fűre, a fuglyukat meg csak ögyesível viszik. (tanácstalan fejvakarás)

Láthatóan eléggé ideges vagyok. Főleg Farkas- megjegyzése után.
-Több kis csoport? Ennek nem tettszik a gondolata sem. Arról nem is beszélve, hogy ha tényleg vannak köztük varázslók akkor lehet, hogy tudnak rólunk. Akkor pedig ..... -függve hagyom a mondat végét és rámarkolok az új egykezes bárdom nyelére.

- Szörintem mög kéne pihenni valahun, me így nöm jutunk sehuvá se. Hiába körestetjük, ha aztat sem tudjuk hugyan níznek ki, mög hányan vannak. Nem tudunk sömmit sem. Inkább pihenjünk, hugyha lösz merre tuvább, harckípesek lögyünk. Vajákusok öllen úgyis csak a gyursaság számít, az meg fáradtan nem fug elíg lönni.

Farkas-nak:
-Nem rossz ötlet - morgom - esetleg megtehetnénk, hogy lepihenünk valahol, de a fogadóstól meg kell tudni mikor nyitják a kapukat és főleg hány van belőlük! Aztán nyitás előtt odamegyünk háromhoz külön-külön. Ha szerencsénk van látjuk kimenni őket, ha nem akkor találkozunk bizonyos idő elteltével valahol ésmegbeszéljük hogyan tovább. Ha több kapu van akkor átmegyünk azokhoz is és megkérdjük ment-e ki hasonló csapat. Ha nem akkor tényleg gondban leszünk. De így legalább valamennyi esélyünk lenne megtalálni merre mentek és követni őket.
Várom mit szólnak az ötlethez és közben egy darab szárított húst rágcsálok.

- Júl van, szörintem jú lösz így.


Hyas sem tiltakozik, így kerestek a közelben egy fogadót, ami árban (15 réz fejenként vacsorával együtt) és egyéb szempontokból is elfogadható. Gren kérdésére a fogadós közli, hogy három kapu vezet ki a városból (Észak-Kelet, Észak-Nyugat, és Dél-Kelet felé).

Lefekvés előtt valaki tervez még valamit?

[VérGyöngyTyúk Z]

Alszotok vagy két órát, mikor Hyas ébreszt, előbb Grent, aztán Farkast. Úgy tűnik ő nem aludt legalább is elég nyúzott a feje. Közli, hogy a nagyúr üzent: a papok a város mellett találták meg Stancilt, de az úrnőt nem lelik. Kérdi mi legyen.

Gyorsan vacsorázok és ellenőrzöm a lovakat aztán kicsit magamba fordulok (ima) és alvás.
Mikor Hyas-felkelt, próbálok azonnal éber lenni.
-A város mellett? Merre? Ha odaérünk elég hamar és érzitek úgy magatokat akkor szerintem induljunk meg. Ha sikerül kiszabadítanuk akkor talán tud többet mondani.
Felkapkodom a cuccaimat, de előtte egy kancsó vízzel lemosakszok. A törlesztésre (visszaadjam a "harci kölcsönt") való kilátás felpezsdít és egye jobban hergelem magam.

Hyas közli, hogy annak a kapunak a közelében van Stancil, ahol bejöttetek, majd morog valamit a zárt kapukról, és a pénzsóvár kapusokról, aztán megy cuccolni.

Magamban káromkodva szidom a kapust és próbálom felidézni a kapu környékét (meg hogy rajta kívül volt-e őr.)
Nem láttál rajta kívül őrt.

Az arcom kissé elkomorodik, aztán várom hogy reagál Farkas a hírekre.

[Massza Rex]

- Mivan? A kölyök? Mi aztat hugy mögtalálták a papuk? Mien papuk? Hányan vannak völe? Vannak völe egyáltalán? (tekintete elég zavart, nyelve alig forog, de kis idő múlva a harag ráncai kezdik átvenni az uralmat arcán)
- Azok a papok, akik a nagyúrral vannak. Nem tudják hányan vannak vele, az se biztos, hogy az úrnő ott van, csak az biztos, hogy Stancil ott van nem messza a kaputól.

Összecuccoltok, elindultok. A kapunál az őr meglátva titeket szélesen mosolyog, és dörzsölgeti a tenyerét.

[Pettyes]

Alysium:
Nem sokkal az után, hogy visszaértek a papnővel elkezdődik a megbeszélés, amiből te nem értesz semmit sem. Elég sokáig eltart a dolog. Először a nagyúr beszél, a többiek hallgatnak, mikor ő befejezi, Alisa szólal meg és beszélgetni kezd a nagyúrral, majd a férfi, aki veletek jött, az mond valamit, végül az egyik sötétruhás, aztán ismét a nagyúr veszi át a szót, és Alysa-t utasítja valamire, aki ezután elsiet.
A megbeszélés után a fejedben hallod a nagyúr hangját:
- Be tudnak juttani egy kapun keresztül az épületbe ha eljön az idő, most megyünk keresünk egy biztonságos érkezési helyet. Oda megyünk, ahol tegnap is voltunk. Velünk jössz-e?

- Természetesen - válaszolom.
- Ideje alaposabban körbenézni, hogy mire számíthatunk, mit várhatunk.


Alysa nemsokára visszatér, és abba a cellábba vezet téged, a nagyurat, a nagyúrra hasonlító férfit, és az egyik sötét ruhást, ahol már előzöleg jártál vele. Megkapjátok a tegnapról ismerős italt, aztán szépen elalszotok mind. Most Alysa vezet titeket ada ahol tegnap voltatok, a látvány is hasonló az előzőhöz (azzal a különbséggel, hogy most nem ugyan azok az emberek alszanak és álmodnak, mint akiket ez előtt láttál.) A nagyúr láthatóan az épület vizsgálata és a két másik férfival való beszélgetés köti le. Veled nem nagyon foglalkozik, a beszélgetésüket meg nem érted. Alysa agyrészt csak figyel, néha hozzá-hozzászól a beszélgetéshez, de nagyrészt csak csendben figyeli a többieket.

Te mivel foglalod el magad?

Amíg kint beszélgetnek, meg vizsgálják az épületet, először is ismét megvizsgálom magam, hogy milyen alakot vettem most fel. Azután amíg kint vizsgálódnak, meg beszélgetnek, addig körbenézem a területet, megnézem a lehetséges búvóhelyeket, menekülő utakat, fedezékeket, rejtekhelyeket, ha találok. Bent végig az adott célig igyekszem ugyanezeket megfigyelni, jó lövész helyeket keresni, ahol van fedezék, gyors lövési és "újratöltési lehetőség, ezenkívül, ugyanúgy mint kint, búvóhelyek, rejtekek, stratégiailag jól használható pontokat keresek, gondolva lövszekre és mágiahasználókra, nem csak közelharci fegyveresekre. Megnézem Alysát is és a többieket is, hogy milyen alakot öltöttek.

Az arcodat nem látod, de a kezeden észreveszed, hogy a bőröd sötétebb lett, mint eddig, a hajad színe nem változott. Egyszerű fűzöld ruhát viselsz, olyan, hogy akár a sajátod is lehetne.
A nagyúr úgy néz ki mint tegnap, a sötétruhás férfi változatlannak tűnik, Alysa kinézetre ugyan olyan, csak a ruhája változott (olyan, mintha árnyakból szőtt ruha lenne rajta, nincs igazából anyaga, és fustszerűen kavarog körülötte, hol megsűrűsödve, hol elvékonyodva, igazából többet sejtet, mint, amit mutat, de így lélegzetellállító látványt nyújt)
A ház közelében pár bokor és szobor formájában találsz némi fedezéknek valót, de egyik sem az igazi. Az épületben nem igazán találsz ilyesmit (folyosók elágazásánál a sarkokon találsz ilyesmit, de más nem nagyon akad). A belső részek inkább a közelharcnak kedveznek.

[VérGyöngyTyúk Z]

Mielőtt a kapus látóterébe érnénk megállás. Eszembe idézem a városfalat, főleg, hogy belülről van-e gyilokjáró és fel lehet-e jutni oda a közelben.
Lehet, hogy van, de fogalmad sincs, mert nem vizsgáltad meg a falat és nem kerestél feljáratot, mikor befelé jöttetek.
Ha van akkor odaszólok a többieknek:
-Fel kéne előbb menni körbenézni a fal tetejéről, hátha látszik valami. Hyas! Nem említette véletlenül a Nagyúr, hogy milyen messze lehet a kölyök a kaputól? Mert ha látnánk, most a tüzüket, vagy valamit akkor akár rájuk is mehetünk, de ha nem akkor aszondom ne kockáztassunk egy sötétben összecsapást. Ki tudja hány varázstudó van most velük. Viszont akkor itt kellene elhúzódnunk az estére és reggel kapunyitáskor ha a banda többi része megy kifelé, akkor indulni utánnuk. Vagy még előttük és szemrevenni őket.Láthatóan dolgozik bennem a harci hév, de próbálok higgadtan gondolkozni. Megnézem Farkas kötéseit és amíg válaszolnak, addig az esetlegesen átvérzetteket kicserélem.
- Az úr megmondta a körülbelüli irányt, és távolságot. Talán be lehetne tájolni a fal tetejéről.

[Massza Rex]

Gren harci kedve átragad Farkasra is, bár egyenlőre még nincs benne láthatóan annyi remény, hogy ma végre kezei közé kaphatja a nyavajásokat, akik miatt ekkora hajsza keveredett.

- Löhet ám csapda is az ögész. Ki kíne űket kímlelni a végsű ruham elűtt...(nézek Hyasra a mondat végén)

[Pettyes]

Alysát egy ideig szinte csak bámulom, egy kicsit elámít domború formáinak alakja és amikor kevesebbnek látszik a füstfoszlány, szinte erőltetem a szemem, hogy lássak valamit belőle (legnagyobb sajnálatodra, nem sikerül a ruha alá látnod), de aztán észbe kapok és mielőtt lebuknénk, ha eddig nem tettem, igyekszem a feladatra koncentrálni és picit, de nem nagyon szídom magam, hogy a figyelmem elterelődött a feladatról. Míg a házhoz mentek ő megy elöl, és észreveszed, hogy nem te vagy az egyetlen, aki oda-oda pillant rá. Alysát vagy nem zavarja a dolog, vagy észre se vette, hogy nézitek.

Nem örülök, hogy azt a fegyvert, amit a legjobban tudok kezelni, szinte alig veszem majd hasznát, de bízom a kardforgatói tehetségemben is. Keresek több utat is, hátha más esetleges menekülő utakat kell használni, ha nincs semmi, akkor visszatérek a többiekhez és várom az utasításokat. Illetve, ha nincs semmi, akkor időnként Alysa kinézetét lesem, de igyakszem immár nem feltűnő lenni.
A múltkor már felfedezett utakon kívül nem igen találsz másikat.
Míg nézelődsz észreveszed, hogy a fekete szoba közelében a többiek megálltak egy folyosón, és a nagyúrra nagyon hasonlító alak a falakra festett mintákat tanulmányozza átszellemülten. A nagyúr a sötétruhás beszélget, Alysa távolabb áll tőlük, úgy tűnik nem akar zavarni (a ruháját képező kavargó árnyékfoszlányok láthatóan sötétebbek, mint az ide úton).

[VérGyöngyTyúk Z]

Kissé töprengek és közben a csatabárdom markolatát szorítom-engedem.
-Várjatok pár percet. Odamegyek ahhoz a pénzsóvár fickóhoz és megpróbálok feljutni a falra. Elnézek arra amerre a kölyök lehet. Hátha. rendben?
Hyas közli veled az irányt, és a feltételezett távolságot, ahol Stancilnak lennie kellene.

- Júl van várunk itten.

Ha beleegyeznek akor lekászálódok a lórol, megpaskolom a pónimat, a málhából kiveszek egy kulacsot amiben a pálinkát tartom és elindulok a kapu felé.
Mielőtt még a kapus látóterébe érek elkezdek kissé imbolyogni és halkan dudorászni, mintha teljesen "eláztam" volna. Pár csepp pálinkát iszok és egy keveset a kezemre löttyintek és a ruhámba törlöm a kezem, hogy kellőképpen "alkoholista szagú" legyek.

Rendben, és?

[Pettyes]

Amíg a nagyúrék beszélgetnek és kitalálják a dolgokat, addig megnézem magam, benézek a felsőm alá, hogy ott is feketébb-e a bőrőm, mint a kezemen, próbálok egy tükröt keresni és belenézek, hogy mit látok benne.

Ezután Alysa mellé keveredem és várok a nagyúrékra, hogy mit szándékoznak a továbbiakban tenni.

A felsőd alatt is sötétebb a bőröd, rezes-bronzos színe van. Tükröt nem találsz, de abból, ahogy magadat nézegeted, és keresgélsz a szobákban, Alysa rájöhetett mit szeretnél, mert egyszercsak egy tükröt nyújt oda neked a semmiből.
Belenézel, és nem ismersz magadra. Az arcvonásaid teljesen megváltoztak: egy a nagyúrhoz nagyon hasonló arc néz vissza rád. A szemed teljesen fekete, még az is, ami eddig fehér volt. A hajad, a hegyes füled, és az alkatod nem változott.

Először, mikor belenézek, nagy meghökkenés lesz úrrá rajtam, furcsán nézem a szemeim, az arcom tapogatom végig, nem igazán ismerek magamra.

Magamba szeretném, de mégis hangot adva kérdem:
- Torz?
Csendben maradok, remélem senki nem hallota. Megfogom a tükröt és kiveszem Alysa kezéből, majd elvonulok vele kicsit távolabb helyre, ahol nem hallank, de közben megköszönöm a segítségét.
Amikor később belenézel a tükörbe, már a saját arcod néz vissza, és a bőröd olyan szinű, amilyennek ismered, de a szemed nem változott.

Remélem csak a képzeletem játszik velem... Fura ez a hely, minden olyan valóságos és mégsem... Valahol máshol vagyunk, ez nem a valóság.
Visszaadom a tükröt Alysának és tovább várakozok.

[VérGyöngyTyúk Z]

Mikor már láthat a kapus, röhögcsélni kezdek és a dudorászást vidám morgolódással fűszerezem (" Ekkora marhák! Kellett ez nekik!? " meg hasonlók) vidáman dülöngélve caplatok oda a kapushoz:
-Üdv mélyzsebű barátom! Hukk... Aztat áruld el nekem, hogy pár lökött tévelygőre honnan nézhetek le a ti hukk.. kis kerítésetek magasából - bizonytalankodva nagyjából a fal felé bökök a magasba. - Ezek a csalárd kis gyíkfajzatok kiszúrtak egymás hukk.. al is!
Vidáman pislogok nagyjából az őr arca irányába, olykor sanda vigyorral mellé nézek, mintha nem lennék biztos benne, hogy az előttem álló őrökből melyik az igazi. Közben a kezem a kulacs nyakát szorítja és látszólag lazán lengetem magam mellett. Valójában készen állok, hogy ha kell az arcába csapjak vele az első rossz mozdulatra.

Az őr szemöldök ráncolva néz rád.
- Ilyen állapotban magának nem falmászás, hanem egy ágy kéne. Menjen szépen vissza a szállására még mielőtt valami baja esik itt részegen. Nem biztonságos éjnek idején egyedül csámborogni. Igyekszünk, de nem állhat minden sarkon őr. Most pedig menjen.

Kissé morcosan próbálok nézni az őrre és bizonytalanul a mellkasa felé bökök az ujjaimmal:
-Ki akar itt mászni? tisztességes helyen lépcső vezet a falakra. Bár egy embernek aztán magyarázhatom az építészetet Hikk... én csak fel akarok menni és nem szándékozom leesni sehonnan. Mindössze kiröhögöm - cinkosan két szemmel kacsintva közelebb hajolva "suttogásnak" szánt morgással odasúgom neki - ha elég hukk.. közel vannak esetleg le is hikkmm... őket. Aztán szépen megyek vissza a kényelmes székre a kocsmában!
Kihúzom magam mind a 130 valahány hüvelykemmel, közben kishíján nekiesek a fickónak:
-aki meg a bajt keresi az nyugodtan belémköthet! Csak előtte búcsúzzon el a szeretteitől és rendeljen tisztességes temetést magának. Na akkor felmegyünk?

- Én ugyan nem megyek sehova, és ha jól látom maga sincs olyan állapotban, hogy lépcsőt másszon, szóval én maradok, maga meg megy szépen vissza a szállására vagy a kocsmába, vagy bárhova el innen.