Hollószárnyak

[Pettyes]

- Hölgyem! - biccentek a nő felé, de a fegyverem a köppeny alatt szorosabbra fogom.
Fura, hogy emberi nyelven beszél hozzám és nem a megszokott fura nyelvet beszélik, talán ez is valami próbaféle lesz, amit itt kitaláltak nekem.
- Valóban formásra kialakítottot szépen megmunkált falak, bár közel sem olyan szépek mint Ön! Az építészethez nem értek igazából, a szép falak vizsgálatánál inkább csak valami menedéket keresek a vizslató tekintetek elöl. - válaszolom neki, hűvösen, de nem ellenségesen. A hangnemből érezheti, hogy kimondottan feszélyezve érzem magam, mint valami kísérleti nyúl a kalitkában, amit éppen megfigyelnek, hogy a váratlan eseményekre mit reagál.
A bókjaidat hallva csak rád mosolyog, de nem mond semmit. Mikor befejezed így szól:
- Nézze el nekik a viselkedésüket - biccent a többiek felé - Elég meghökkentő látvány egy elf az Ő jelével. Adjon időt nekik, hogy megszokják a helyzetet. Gondolom önnek is elég új ez az egész, vagy tévedek?