Találtam haikut Tandori Dezsőtől:
http://www.terebess.hu/haiku/tandorid.html
[Reply]

Lassan, tünődve

Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.

Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.

A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.
[Reply]

á! megvan, honnan volt ismerős,ő fordította a japán haiku versnaptárat...ejnye (megjegyzem azokat érdemes olvasgatni, ha valaki kíváncs,h milyen az igazi haiku)
[Reply]

1
Földtől eloldja az eget
a hajnal s tiszta, lágy szavára
a bogarak, a gyerekek
kipörögnek a napvilágra;
a levegőben semmi pára,
a csilló könnyűség lebeg!
Az éjjel rászálltak a fákra,
mint kis lepkék, a levelek.

2
Kék, piros, sárga, összekent
képeket láttam álmaimban
és úgy éreztem, ez a rend -
egy szálló porszem el nem hibbant.
Most homályként száll tagjaimban
álmom s a vas világ a rend.
Nappal hold kél bennem s ha kinn van
az éj - egy nap süt idebent.

3
Sovány vagyok, csak kenyeret
eszem néha, e léha, locska
lelkek közt ingyen keresek
bizonyosabbat, mint a kocka.
Nem dörgölődzik sült lapocka
számhoz s szívemhez kisgyerek -
ügyeskedhet, nem fog a macska
egyszerre kint s bent egeret.

4
Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.
Csak ami nincs, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág,
ami van, széthull darabokra.

5
A teherpályaudvaron
úgy lapultam a fa tövéhez,
mint egy darab csönd; szürke gyom
ért számhoz, nyers, különös-édes.
Holtan lestem az őrt, mit érez,
s a hallgatag vagónokon
árnyát, mely ráugrott a fényes,
harmatos szénre konokon.

6
Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat.
Sebed a világ - ég, hevül
s te lelkedet érzed, a lázat.
Rab vagy, amíg a szíved lázad -
úgy szabadulsz, ha kényedül
nem raksz magadnak olyan házat,
melybe háziúr települ.

7
Én fölnéztem az est alól
az egek fogaskerekére -
csilló véletlen szálaiból
törvényt szőtt a mult szövőszéke
és megint fölnéztem az égre
álmaim gőzei alól
s láttam, a törvény szövedéke
mindíg fölfeslik valahol.

8
Fülelt a csend - egyet ütött.
Fölkereshetnéd ifjúságod;
nyirkos cementfalak között
képzelhetsz egy kis szabadságot -
gondoltam. S hát amint fölállok,
a csillagok, a Göncölök
úgy fénylenek fönt, mint a rácsok
a hallgatag cella fölött.

9
Hallottam sírni a vasat,
hallottam az esőt nevetni.
Láttam, hogy a mult meghasadt
s csak képzetet lehet feledni;
s hogy nem tudok mást, mint szeretni,
görnyedve terheim alatt -
minek is kell fegyvert veretni
belőled, arany öntudat!

10
Az meglett ember, akinek
szívében nincs se anyja, apja,
ki tudja, hogy az életet
halálra ráadásul kapja
s mint talált tárgyat visszaadja
bármikor - ezért őrzi meg,
ki nem istene és nem papja
se magának, sem senkinek.

11
Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa.
Az udvar szigorú gyöpén
imbolygott göndör mosolygása.
Ledőlt a puha, langy tócsába,
hunyorgott, röffent még felém -
ma is látom, mily tétovázva
babrált pihéi közt a fény.

12
Vasútnál lakom. Erre sok
vonat jön-megy és el-elnézem,
hogy’ szállnak fényes ablakok
a lengedező szösz-sötétben.
Igy iramlanak örök éjben
kivilágított nappalok
s én állok minden fülke-fényben,
én könyöklök és hallgatok.
[Reply]

gyönyörű. de kérlek írd mindig oda ha nem saját.
[Reply]

a versenyben meg gratulálok a nyerteseknek, remélem nagy adag önbizalmat nyertek és továbbra is publikálnak ide is :-)
[Reply]

Rendben odaírom, de szerintem látszik ezenek hogy nem én írtam, nekem nincs érzékem ilyenhez :-)
Egyébként József Attila írta
[Reply]

sztem ide nem kell feltétlenül odaírni, hiszen legalább az iskolában tanulta mindenki:-)
[Reply]

szvsz sztem befér ide, ha vki olvas egy jó verset, amit meg szeretne osztani velünk... nem feltétlenül azért, mert mi ne ismernénk, hanem azért, mert egyébként nem jutna pont most az eszünkbe. sztem ezen ne vesszünk össze. nem hiszem, h József Attila (nah ezt viszint megérdemli, ha egyáltalán leírod, akkor írd ki, mert nem találsz olyan írást,aholművelt ember "József"-ként emlegetné) forgolódna a sírjában, mert az egyik legismertebb verse mellé nem írták oda a nevét,mikor mindenki tudja, h ki írta. mindegy, nem ér meg egy hosszabb vitát,és nemhiszem, hogy azért nem írta oda,mert ilyen gonosz ember, depersze majd ő megvédi magát ha ez sértő. én a saját véleményemet védem meg.
[Reply]

alapvetőan azért másoltam be ezt a verset, hogy aki ide beleolvas annak eszébe jusson ez a vers és hogy mennyi jó dolgot tartalmaz, meg sztem szép. Mint mondottam én nem írok verset, és van egy olyan érzésem h nem is fogok, ha majd másolok be újabb verset akkor odaírom az íróját akármilyen egyértelmű is, vagy ha többeket zavar akkor nem is teszek be ide több verset, megtartom magamnak :-)
[Reply]