Hollószárnyak

[Massza Rex]

Kicsit még várok, hogy túl legyen az első körön, aztán felállok és oda megyek hozzá.
- Üdv Kölyök! Farkas vagyuk, a messzi Onpur högyekbű. Györe az asztalumhoz, igyunk uszt beszíljünk errűl arrúl. Meghíjjak pár pohárkára.
- Entar vagyok, és nem kölyök! Itt is van hely, és ital is - int a szembekévő szék felé, majd a csaposhoz fordul - még egy kupát és a szokásosat!
- Júl van Entar! (lehuppanok a székre) Szúval gyursabban öregszel, mint ahugy tellik az idű. Böszéljünk errűl, vagy inkább sögitesz nökem?
Kisvártatva kihoznak neked is egy kupát, egy kis üveg pálinkát, meg egy korsó valami szürkéskék löttyöt, ami nem valami biztató, de az illata finom.
A csapos mikor leteszi az üveget annyit mond:
- Fogyassza egésséggel, de vigyázzon az üvegre - majd elballag.
Mikor ketten maradtok az asztalnál Entar rád sandítva válaszol:
- Nem keresek munkát - azzal tölt magának a szürkéskék akármiből, és megissza.
-Munka? Ki böszélt itten munkárúl. Gondultam segíthetnél nökem, ha mesélné a városrúl. Ín mög fizötek nöked pár kursót. Önnyi az ajánlat. (kezdem elveszíteni a béke tűrésemet, de egyenlőre próbálom magam tartani)
- Nem vagyok rászorulva az ingyen italra, de ettől függetlenül beszélgethetünk a városról.
Ahogy elnézed még messze van attól, hogy megártson neki az ital.
Iszol bármiből is, amit eléd tett a csapos?
Most, hogy kötélnek látszik állni, az ő általa felállított sorrendben ürítem a poharakat. Én sem ma kezdet az ivást, de egyébként inkább sörözök.
A a kékesszürke löttyel kezte, aztán pálinkával folytatta, aztán megint a másikat, és így tovább. A furcsa italba belekóstolva meglepetten érzed, hogy nem rossz ízű, sőt kortyonként változik az íze, amúgy olyasmi erősnek tippeled, mint valami jóféle pálinkát.
- MInden írdekel, me még sose jártam itten. No mög ki tudja möddig köll maradni, aztán jubb ha tudja az ömber mi merre hány lépés. A piát meg ne azé ajánluttam, me rászorulsz, hanem me ín is akarok valamit adni, ha már ennyit töröd itten magad nökem.
- Jobb lenne ha kérdeznél mert a minden, az nagyon sok mindent takar, és akár a város építészetéről is mesélhetnék neked órákat, csak nem tudom érdekelne-e. Ha meg a végén mindenáron akarsz nekem adni valamit, majd megbeszéljük.
- Hát akkú böszélj nökem a várus urairól, no meg melyik részt kellene kerülnöm, mint idögen, meg hul lehet júkat szúrakozni. Meg milyenek a türvények, lehet e űni, ha ellenem törnek rossz arcok. Hát ezek írdekelnek öngem hirtelenjében.
- A város urai az ezüst arcú kyrek, őket jobb elkerülni, meg a negyedet is, ahol laknak. A Forrásnegyed tiltott hely, az is kerülni érdemes, a többi helyre végülis saját felelősségedre bemehetsz - vonja meg a vállát. - Errefelé találsz elég kocsmát meg mulatót, de mondanom se kell itt lehet a legjobban szórakozni, tudom, nem látszik, de csak várd ki az estét... - kacsint rád. Komolyabb dolgokra visszatérve: a törvények elég szigorúak, a várost örzőkkel nem jó újat húzni, hipsz-hopsz és a sivatag közepén a légióban találhatja magát az ember ha nem viselkedik. Így nem csoda, hogy a közbiztonsággal nincs baj. Persze, mint ahogy máshol is itt is megvan, hogy ki-mit tehet, megvannak a szokásos érdekszervezetek, márha érted mire célzok. Egyszóval itt sem fenékig tejfel az élet, de ha óvakodsz a rossz arcoktól meg a bajtól, akkor egész kellemes hely - fejezi be, majd ismét tölt, megissza, aztán várakozva néz rád.
-És a pínz, az mönnyire nagy úr itten? Ki löhet völe mosakudni, ha beűt a baj? Mi van a nöm emberekkel? Vannak itten sukan? Ilyen törpök, meg zelfek?
- Attól függ kikkel kerülsz szemben, van, amit meglehet oldani pénzzel, van, amit nem - mondja a vállát vonogatva. - Vannak itt mindenféle népek, csak egyikből sincs túl sok, ha álhatatosan keresgélsz lehet hogy elfet is találsz. Mondjuk én nem kedvelem a hegyesfülű fajtájukat, olyan magasan hordják az orrukat, hogy csoda, hogy nem verik le a csillagokat az égről. Persze nem ők lennének az egyetlen ilyen népek errefelé, de inkább hagyjuk ezt... - mondja, aztán még mormog valamit, végül tölt a kékesszürke italból, és komótosan kortyolgatni kezdi.
- Hmmm...Aztán milyen égieket tisztölnek errefölé fűleg? Van valami híres babuna, vagy mese, amirűl jú ha tud az ömber?
- Istenek... mindenki a maga isteneit tiszteli. A hóhajúak a maguk háromfejűét, náhányan meg a tűzkodrát. A többiek meg - legyint - ahány vidékről jöttek, annyiféle hitet hoztak magukkal. Babonák, mesék? - gondolkodik el - Vannak szép számmal, főleg a Forrásnegyeddel, meg az ilyen-olyan nemesekkel kapcsolatban, de légyeg a lényeg kerül el őket és nem lesz baj. Ha meg részletesen érdekel ez a téma, nemsokára érkezik ide egy dalnok, őt faggathatod ilyesmikről, biztosan szívesen mesél majd neked. Jómagam nem sokat adok az ilyen mende-mondákra.
- Gondulum ekkura várusnak má van saját arínája. Ki a Bajnuk mustanság?
- Van, persze hogy van. Valami cingár fickó a bajnok, de nem tudom a nevét, és még egyszer sem láttam küzdeni. Másfajta szórakozásokat többre értékelek... - közli, aztán ismét tölt, most a pálinkából, és egyhajtásra megissza. Utána int a csaposnak:
- A másik szokásosat! Kettőt!
Negyedóra múlva két félasztalnyi sültet hoz ki a felszolgáló, melegcipóval, meg némi zöldségel.
- Jó étvágyat! - biccent feléd Entar, aztán úgy ahogy te is szoktál kézzel nekiesik az ételnek, és jóízűen falatozni kezd.

[VérGyöngyTyúk Z]

Pár óra múlva megkérem Alysiumot, hogy váltson fel az őrködésben és lemegyek a fogadó étkező részébe. Körbenézek mit lehetne enni és van e ismerős odalent.
Farkast látod, aki egy fiatal férfival ül egy asztalnál, és épp enni készülnek.

[Pettyes]

Miután befejeztem az étkezést felmegyek és leváltom Grent. Mivel Farkast és Grent és Stancilt láttam, de a többieket nem, így körbennézek, mielött leváltom Grent, hogy mindenki jól van-e.
Evés közben látod és hallod, hogy Farkas egy férfival beszélget pár asztallal arrébb.
Jól vannak.

[VérGyöngyTyúk Z]

Odaköszönök Farkas-nak meg annak akivel beszélget:
-Jó étvágyat! Üdvözlöm Uram! - biccentek a férfi felé - akad még egy kis hely itt számomra, ha nem zavarok?
Az asztal kétszemélyes, és a feltálalt ételek italok elfoglalják az egészet.
- Húzzon ide egy asztalt meg egy széket, aztán foglaljon helyet - mondja neked a férfi, aztán a csaposra néz: - Még egyet mind a két szokásosból!

Farkas: ahogy eszedbe jut, hogy milyen morcosan érkezett ide a férfi, és milyen barátságtalan volt veled eleinte, elcsodálkozol, hogy Grennek is rendel, de mivel a te kedved is sokat javult, végül az egészet betudod annak a kék löttynek, és a pálinkának.

[VérGyöngyTyúk Z]

A közelben ha akad üres asztal, meg szék akkor odahúzom (találasz mind a kettőt, épp az az utolsó üres asztal):
-Köszönöm, de nem akartam zavarni tényleg. - mondom a fickó felé - Kőszakál klánbéli Gren vagyok, Tarin-ból, de egy ideje az utam járom.
- Üdvözlöm! Entar vagyok, és nem zavar. De akár tegeződhetnénk is, ha már egy asztalnál fogunk mulatni.
-Üdvözlöm Entar! - biccentek újfent felé - Ha meg nem sértem nem fogok mulatni, csak vacsorázni és ... - kissé szúrós pillantással végigmérem Farkast meg az előtte lévő korsókat - azt hiszem jobban tenné Farkas is, ha kissé felfüggesztené az ivást. Legalábbis ami az alkoholt illeti.
- Jaj de szúrós kedvében van! - méltatlankodik - Ha csak vacsorázni akar, van más asztal is, vagy ezt is a helyére tolhatja! A barátja meg majd eldönti mit akar, felnőtt ember, szerintem nincs szüksége arra, hogy valaki pesztrálja!
Fejet hajtok Entar felé:
-Megértettem és elnézését kérem amiért esetleg megbántottam.
- Nem bántott mag, csak nem értem mire fel ez a nagy savanyúság, mikor valaki meginvitálja önt mulatni.
Elhúzom az asztalt és a széket vissza a helyére, aztán még visszalépek Entarékhoz:
-De Önnek is meg kell értenie, hogy aki mulatozással akarja megszolgálni a bérét azt nem biztos, hogy sokáig alkalmazzák. Nem tesz túl jót a hangulatnak, ha egy csapat tagjai nem tudnak pihenni, mert nem bíznak társaik józanságában és abban, hogy nem tompítja valami az érzékeiket. - közben elég célzatosan nézek Farkasra. - a hangulaton túl pedig az egészség is rohamosan romolhat a sok italtól. Vagy például egy nyíltól amit nem észlel időben valaki.
- Ez rendben is van, de nekem honnan kellene tudnom, hogy maguk úgymond dolgoznak itt? Nincs a homlokukra írva...
Ekkor indulna ki a pincér az újabb adag étellel, de Entar int neki, hogy vigye vissza.
Meghajtom magam kissé Entar felé aztán felmegyek és veszek elő a zsákomból ennivalót. A lenti ételtől pillanatnyilag elment a kedvem.
Kiülök a folyosóra Alysium mellé és ott eszegetek. Morcos arccal, láthatóan eléggé dühösen fortyogva.

[Chaos]

Miután elfoglaltam a szobámat eszek valami finomat és utána lepihenek.
Alysiumnak amikor már őrködik:
-Most lepihenek éjfél felé kelts fel vállalom a második éjszakai őrséget.
Morelnek:
- Rendben, felfoglak kelteni időben, ha rajtad a sor. Addig is pihenj, mert hosszú az éjszaka.

[Pettyes]

- Hmmm, Gren mi meglepetés! Miért nem a lenti étket eszed, tán megmérgezték? - enyhe mosoly ül ki az arcomra, ugyanakkor a fajdalom is érzékelhető, amit akkor balgaságom miatt éreztem.
- Mostanában nagyon morcos vagy! Bár én sem vagyok az a mulattató féle, de néha ki kell kapcsolni - kacsintok felé.
Időnként jót tesz egy séta is, hogy elszálljon a mérgünk - intézem mondandóm Gren felé.
Alysium-nak:
-Kissé összezördültem egy helybélivel. -morgom - Lent esznek-isznak MULATOZNAK - megemelt, de nem kiabáló hangon, inkább felháborodottan - Farkas-sal. Próbáltam finoman célozni rá, hogy Farkasnak nem kellene annyit innia, erre megsértődött a fickó. Valamiért egyre inkább az az érzésem, hogy nő a teher a válunkkon.
Összehúzott szemöldökkel meredek magam elé és alaposan megrágok egy falatot:
-Az eredeti csapatból csak ketten vagyunk már Morel-lel. Plussz a Stancil kölyök. A társaink vagy meghaltak vagy leléptek mert megrémültek valamitől. Az Úrnőt, az egyetlent aki érti mit mond a Nagyúr, kishíján megölték. De Farkas csak mulat. Nem bántani akarom, távol álljon tőlem, de a helyében jobban figyelnék mit és mennyit iszom. Főleg, ha elvben fizetnek valamiért. - megrázom a fejem - Lehet, hogy bajnok gladiátor, meg erős, meg egyéb, de úgy tűnik nem kísért-védett még senkit.
Grenhez:
- Nos szerintem igazad is van meg nem is. Mindenkinek jár egy kis kikapcsolódás, még az őrzés feladata mellett is, mert beleőrülnénk, ha csak feszített figyelésben járnánk-kellnénk. Mindenkinek meg van a módja miként kapcsolódik ki. Másrészt igazat is adok Neked, hisz egy esetleges csetepatéban nem nagyon vesszük hasznát egy ingatag harcosnak, de ha egy kicsit tartod az ellent az íjjam támogat, ettől nem kell tartsál - válaszolom, nyugtató hangon Grennek.
- Egyébként, ha jól hallottam, amiről beszélgettek Farkas csak puhatolódzik a város felöl, hamár semmit nem tudunk, jó az, ha valami helyismeretünk lesz.
- Hanem aztán a feszültséged Neked is oldanod kellene. Megkérhetnéd Deneirát, hogy masszírozzon meg, talán ez nem nagy kérés - msolygok legugolva a törpéhez.
- Tudod, ha elf nő lenne - egy picit elgondolkodom - a szépsége meg van hozzá...
- A maszírozás nem is oly rossz ötlt - mosolygok.
- Reggel meg is kérem, ha nem lesz fáradt és nincs más teendője.

Ezután felállok, bekopogok a Nagyúrékhoz, hogy jól vannak-e. Ha megnyugtató a válasz, akkor visszalépek Grenhez.
Az úrnő szól ki:
- Rendben lenni minden, de ne zavarni már többet, ha nem lenni fontos, a gyermek alszik.

Grennek:
- Menj egyet aludni, Rád fér, lazulj el. Jobb a békesség, nem kell a feszültség a csapatba, ahogy mondtad kevesen vagyunk és számítanunk kell a másikra, de ha belekötünk egymásba az nem vezet jóra. Még így is vagyunk öten, akik józanok - kacsintok Grenre.
- Jó volna majd, ha kiderítenéd mi a célunk itt és meddig maradunk, mert engem mindig elutasító válasz ért, nem értem az emberek szeszélyeit, de aggaszt, hogy olyan városban vagyunk, amit nem ismerünk és ki tudja meddig maradunk. Majd beszélhetnél a Nagyúrékkal, mire kell felkészülnünk. Jó volna ismerni az összes ellent.
Aztán visszaülök a székemre és tovább őrködöm.
Alysium-nak:
-Jó füled van. Erről nem tudtam. Kissé idegesített, hogy iszik. Meg aztán az az Entar fickó is beképzeltnek tünt, túl hamar ítélkezett. De abban igazad van, hogy kissé feszült vagyok. Viszont Deneira-val kapcsolatban nem egyezik a véleményünk. Szerintem túl lágy talán. Nem mondom, hogy alkalmilag visszautasítanám, de lehetne alacsonyabb, izmosabb, kicsit erőteljesebb és egy dús fekete szakáll se válna hátrányára. Megyek gyakorlok egy kicsit, bár ha üllő mögé álhatnék az nyugtatna meg a legjobban. Mindenesetre köszönöm, hogy segíteni akarsz. A Nagyúréktól meg inkább később próbálok információt szerezni, nagyon morcosan hangzott az úrnő.
Elmosolyodom, amikor Gren leírta, hogy Deneira hogy nézne ki... Persze az ő izlésük más.
Grenhez:
- Ahogy gondolod, de oldódj barátom.
- Még egy kérdésem lenne. Értesz a nyílvessző készítéséhez, ha esetleg elfogyna, mert akkor bátabban tüzdelem az ellent - széles mosolyt vetek Gren felé.
Előveszek egy nyílat és átnyújtom felé, hogy megvizsgálja.
- Valami hasonlót, ha tudsz készíteni.
Ezután visszaveszem a nyílvesszőt, elrakom. Utána jó edzést kívánok Grennek, majd elnézem, ahogy távolódik. Megcsóválom a fejem és közben elmosolyodom.