Hollószárnyak

[Pettyes]

A fogadóban kiválasztok egy szobát a megadottak közül, lecuccolok, majd lemegyek az istállóba. Elmondom Grennek, hogy kimegyek, egy kicsit szétnézek a környéken, megnézem azokat is, akik velünk utaznak, egy kicsit felderítem a terepet. Körül-belül 2-3 órát foglalkozom ezzel, majd, ha van valami érdekesség, akkor azt visszatérve a fogadóba megosztom a többiekkel.
A többi utas mihelyst leszáll a hajóról elindul a fogadós utca felé, hárman együtt maradnak, ketten láthatóan nem tartoznak közéjük, ők külön közlekednek.
Nincs nagy nyűzgés a városban. Itt másabbak a házak, mint Tiadlanban, főleg fából készültek, és nem olyan könnyedek. A város szélén a távolban egy toronyra, és körülötte több épületre leszel figyelmes.
Kicsit jobban megfigyelem az utasokat, de igyekszem nem feltűnő lenni. Ha semmi különöset nem látok rajtuk, sem a hármason, sem a kettesen, akkor megnézem magamnak azt a tornyot az épületekkel miért is olyan különlegesek. Elsősorban arra gondolok, hogy valami irányító torony lehet hajók számára, így a távolból, esetleg valami templom, vagy valami varázsló rezidenciája vagy ...
A hármasnál egyértelmúen látszik, hogy a magas szőke férfi a "főnök" a másik kettő a amolyan testőr szerű kísérője lehet. A másik két emberke is teljesen átlagos utazónak tűnik.
Körülbelül egy órát kell a toronyig gyalogolnod. Közelebb érve úgy veszed észre, hogy ez egy egész épület együttes, egy nagyobb torony van, féltucat kisebb, és azok kürül különböző kisebb-nagyobb épületek helyezkednek el. A gazdasádi épületek körül van némi mozgás, egyébként nem nagy a sürgés-forgás. Nem nagyon tudod megállapítani mi is lehet ez a hely.
Elnézem az épületet egy kis ideig, de aztán nem teszek nagy figylemet a kidolgozottságára. A törpe biztos itt nézelődne még egy ideig. Megkérdezek egy járókelőt:
- Bocsásson meg, hogy megzavarom, új vagyok erre. Megtudná mondani mi ez az épület? - kérdem tőle.
- Már magával a küllemével is nagy figyelmet kelt itt az utazóknak - mondom.
Egy munkást tudsz megkérdezni, aki épp valami zsákokat cipel:
- Hát itten taníják a mindenféle magiszterek a tanítványokat. Hallania kellett vóna róla, asszogyák híres, bár én nem értek ezekhez a dógokhoz. Mennem kell, munka van... - mondja, azzal cipekedik tovább.
- Értem! Köszönöm a segítségét - válaszolom és visszalovagolok a fogadóba és elmondom azt, amit megtudtam a többieknek.