Imádok hegyikerózni, ezt talán páran tudják, de a köv történetet nme nagyon meséltem még.
Szeretek egyaránt erdei úton fák közt cikázva, s hegyekben műutakon menni, az eset az utóbbin volt.
Először jártam be az utat, s figyelmeztettek, hogy van rajta egy nagy kanyar, ahol le kell lassítani az addigi 60as temporol, kb 200 méter a féktáv, mert kanyar jön, s különben nehéz bevenni. Utánna meg következik a gyönyörű táj, sajnos egyenesen lefelé, szakadák
Én persze nagyon rá voltam készülve a kanyarra, csak éppen nem tudtam hol van
Olyan 100 méterről már sikerült kiszúrnom, mikor láttam, hogy az út kanyarodik, s el is tűnik az egyenes sík mentén minden, vhol 60 méterre leljebb voltak utánna fák, mint kiderült később
Szóval 100 méternél mint a sakál húztam a féket, hogy ne ugorjak le, s végül sikerült elkerülni a zuhanást, de úgy, hogy belső íven kezdtem a kanyart, mire vége lett már kb 20 centire voltam a szakadék peremtől
Jó ideig mumus volt az a szakasz, s nem is mentem arra, egyszer elmentem másokkal, s utánna már mertem rá vállalkozni egyedül is
Exrtém:)
Threaded Mode
