Hollószárnyak

[Deni]

-Egy szóval sem mondtam, hogy aggódnék, csupán érdeklődtem, de ha azt mondod, hogy csecse höly az, akkor remélem úgy is lesz
*felelem, majd elfojtok egy halk kuncugást, miközben kiszállok a hintóból*

[VérGyöngyTyúk Z]

-Köszönöm hölgyem. - meghajtom magam felé, majd felkelek és követem
Az elválasztó falak itt is elhúzhatósak, de nem selyemből vannak, hanem csipkésre faragott fából. Egy ilyen panelt tol el az egyik oldalon, majd az így feltáruló folyosún keresztül bevezet egy kisebb helyiségbe. Ennek a szobának a berendezés ugyan olyan mint a nagyobb teremé, de itt az asztal meg van terítve. Egy fiatal nőre leszel figyelmes a szobában, aki festett selyemruhát, és papucsot visel, faja kotyba van tornyozva, amit mindeféle díszes fajtű tart a helyén. Arca fehérre van feste, szemöldöke és a szeme vonala feketével, szája cseresznyeszínű. Kedvesen rádmosolyod, ahogy belépsz, és kissé meghajol. A téged kísérő nő, így szól hozzá:
- Kérlek szórakoztasd az urat, míg Rózsaszirom meg nem érkezik - majd távozik.
A lány kis meghajlással veszi tudomásul a hallottakat, majd a egyik asztal melletti párnára mutatva jelzi, hogy foglalj helyet.
- Mivel szeretné, hogy szórakoztassam önt? Táncomban, énekemben lelné nagyobb örömét, vagy esetleg társalogni óhajt?
Kissé zavartan álldogálok az asztalka előtt.
-Bocsánatát kérem Hölgyem. De attól tartok sem a táncot, sem az éneket nem tudnám kellőképpen értékelni. A zenéhez értő társam majd kardot rántott rám, mikor egy általa nagyra tartott dallamot értelmetlennek tituláltam. A tánc? Nos Istenem követőjeként én leginkább egyfajta táncot kedvelek. Amikor fegyverim táncolnak az ellenségen. Persze - sóhajtok fel szomorúan - az más.
- Akkor beszélgessünk egy finom vacsora mellett, az tán csak nincs ellenére? Foglaljon nyugodtan helyet! - mosolyog rád kedvesen a leányzó.
Elmosolyintom magam:
-Egy jó vacsora mindíg jólesik. Bár attól tartok kissé illetlenül vagyok öltözve.
Közbepillantok a szobában:
-Megengedné, hogy valahol megmossam a kezeimet és megszabaduljak a ruhám porának nagy részétől?
- Természetesen - mondja, aztán odavezet az egyik fal elé, amiről kiderül, hogy ajtó, és egy kicsi helyiségbe vezet, ahol egy magasabb asztalkát, rajta egy mélytál szerű edény, egy kancsót, szappant, olajjal teli üvegcséket, és egy törölközőt találsz. Mikor bentebb lépsz a nő diszkréten kihátrál.
- Kint megvárom - közli, majd visszahúzza az ajtót a helyére.
-Köszönöm.
Leveszem a sisakom és megpróbálom letekerni a kötést az arcomról. Ha bele van ragadva a sebbe, akkor inkábbb visszakötöm inkább visszakötöd..., ha nem akkor leveszem és az övtáskámból elővett kési tükörnél megnézem a sebeket. Ha nagyon csúnya (folyik a genny vagy vér) akkor visszakötözöm, de előtte a kötés egy tisztább darabkáját levágom és megtisztogatom az arcom. Ha nem jön belőle semmi, akkor nem teszem vissza a kötést és óvatosan megmosom az arcom is. A kezeimet alaposan lesikálom szappannal és nagyjából letisztogatom a ruhám is.
Ha kész vagyok akkor sisak vissza és kimegyek a szobába.
A nő ott vár, ahogy mondta. Mikor kiérsz rád mosolyog, és egy ülőpárna felé int, hogy foglalj helyet, majd ő is leül. Az asztal terítve van. Leginkább oltan ételeket találsz rajta, amivel még életedben nem találkoztál, jó az illatuk, de fogalmad sincs miből lehetnek pontosan.
- Miről szeretne beszélgetni? - kíváncsiskodik a leányzó.
-Például arról, hogy miből készültek ezek az ételek. Finom illatuk van, de a felét sem ismerem fel.
- A legtöbb tengeri finomságokból van, de nem az a fontos, hogy iből vannak, hanem az, hogy finomak-e. Kóstold meg őket.
Elgondolkodsz egy rövid időre, hogy itt a közelben nem nagyon van tenger...
Egyik tálban valami hosszúkás hús darabokat látsz valami szószban, a másikban vékony tésztába tekret valami van, igazából nem látod a tölteléket, egy harmadik tálban valami zöld nővénylevélbe csomagolt akármi van, találsz még háromféle szószt vagy mártást, meg zöldséges rizst, valami furaszínű feltehetően gombával keverve, meg hosszú tésztát, kis zöld borsóra emlékeztető bogyókkal elkeverve. Az illatuk elég ígéretes.
a szószban úszó hosszukás hús szerű valamit kóstolom meg. Parányi falatkát először, hogy lássam tényleg ízlik-e.
-Ha tengeri valamikből vannak, akkor hogy jutnak hozzá? Még ha tengervizes edényekben is hozzák őket a víz már megbuggyan mire ideér. Vagy más módon kapjátok?
A húsnak olyan érdekes mindeféle íze van, egyszerre savanyú, édes meg csípős. Eléggé szokatlan, de nem kellemetlen, sőt.
- Éles az elméje uram, jól látja, valóban más módon jutunk hozzá. Nem is gyakran kapunk ilyen ínyencségeket, havonta ha egyszer -kétszer. Jókor jött, így megkínálhatom ezen ételekkel, abban a reményben, hogy kedvét leli bennük. Vegyen még!

[Deni]

Miközben szállok ki a hintóból, hátra nézek a papra, majd a harcosra is, hátha valamelyik úgy gondolja, talán illendő egy ifjú hölgyet kisegíteni a kocsiból. Ha híjján vannak az ilyen apró figyelmességeknek, akkor természetesen magamtól is meg tudom oldani a jármű elhagyását, ugyan köpenyem aljának sarka elakad az ajtóban és kicsit megküzdök vele, hogy kiszabadíthassam. Természetesen úgy teszek mintha mi sem történt volna és egy kósza tincset simítok hátra homlokomból, majd várom, hogy a többiek is kiszálljanak.
A pap a kocsi túl oldalán száll ki, így mire odaér a te oldaladra már kikászálódtál.

[Massza Rex]

Kiszállok én is a hintóból, kiveszem a zsákom és megnézem itt vannak e még a kocsik, no meg hátha őrzi valaki. (az elfre számítok). A batárt nem látod a fogadó előtt. Ha látom, akkor intek neki, hogy minden rendbe, megvárom míg visszaigazol, aztán házigazda módjára mutatom az utat, azaz megyek előre.
-Nu akkur menjünk bejjebb, biztus ürülnek majd nekünk.

[Deni]

Szótlanul követem a két fős társaságot, közben szemügyre veszem, hogy miféle helyre hoztak.
A fogadó leírásával kapcsolatban kérlek lapozz vissza, és olvas el.

[Chris]

Z: más ételeket is megkóstolsz, és azt tapasztalod, hogy mindegyiknek elég szokatlan íze van, de egyik sem rossz. Evés közben elbeszélgetsz a hölggyel, és meglepetten tapasztalod, hogy elég jól ismeri néped szokásait, és a fegyverekkel kapcsolatban is elég jártas. Jó társaságban gyorsan telik az idő. Így mikor belép a fogadóban már látott nő el is csodálkozol, hogy ilyen hamar ideért. Rózsaszirom megköszöni a másik láynak, hogy szórakoztatott téged, majd annak távozása után behúzza az ajtót. Ez után a legnagyobb döbbenetedre az asztalon lévő vázából kivesz egy virágot a hajába tűzi kézenfog és kivezet a szobából.
A többit zöldben...

[Chris]

A fogadóban lépve Morelt látjátok meg, épp egy asztalkánál ülve teázik.

[Massza Rex]

Oda megyek hozzá.
- Üdv Cimbura! A tübbiek mörre hun? Huztam ögy szönt ömber, hugy Arel sögedelmível hölyre huzza űket is.
- Gren elment valahova, a többiek fenn vannak. Engedelmeddel felkísérem az atyát Capullohoz.
Azzal odamegy a paphoz, váltanak pár szót, utána felmennek az emeletre.

[VérGyöngyTyúk Z]

Enyhén szólva ledöbbenek. De eldöntöm, hogy most már semmin sem fogok csodálkozni úgy, hogy azt lássák is rajtam, aztán követem a nőt.

[Massza Rex]

*Felvont szemöldökkel bámulok a fogadóra értetlenül, ugyanis nem sikerül összeegyeztetnem a selyem és a fal fogalmát. *
-Érdekesek ezek a népek, hogy ilyenekben élnek *motyogom alig halhatóan magamban, majd belépek a többiek után a fogadóba* (azért azt észrevetted, hogy a többi ház, azért nem ilyen falakkal rendelkezik)
-Nos uraim? *teszem fel halkan a kérdést, a hangsúlyban benne rejlik az is, hogy akkor most kiholmerremeddig meg amúgyis, hiszen én még nem jártam itt. Közben felfedezem tekintetemmel a belső teret is (a pár oldallal ezelőtti belső leírás gondolom változatlan, nem rendezték át)*
Most hogy a többiek elmentek, minden figyelmemet a lánynak szentelem.
- Há dubd lö magad aztán igyunk ögyet, mög meg is íheztem íne. (Leülés utánalaposan körbe nézek) (morgom félhangosan kicsit)Én is jubban ködvelem a kűházakat, de hát ez vun.
Kissé nehezen férsz el a kicsi ülőpárnán, és az asztalt se találod elég nagynak. Idővel arratéved egy felszolgáló lányka és illedelmesen megkérdezi kértek-e valamit.
- Kíne pá dulog. Ögy nagy asztal, mög huzzá röndes szíkek. Köne míg valami sűt állat, marha vagy valami nagy, pá pofa sűr, mög a lánynak amit kír.
Kissé elkerekedett szemekkel néz rád a lányka, majd sikerül uralkodnia magán.
- Nagyobb aztalunk sajnos nincs, széket pedig egyáltalán nem tartunk, de a többit mindjár hozom, mihelyst a hölgy is rendelt.
*Én is letelepedek az asztal mellé, kissé furcsálom a berendezést, nagy szemekkel rá is csodálkozok a sok újdonságra. Szinte én pirulok bele asztaltársam bárdolatlan kérésébe*
-Természetesen tökéletesen megfelel nekünk ez az asztal és az ülőpárnák is kellően kényelmesek. *mondom a lánykának, majd rápillantok Farkasra, mint ahogy anya szokott a neveletlen gyermekére, ha az szégyenbe hozza*
-Én egy pohár bort kérnék egyenlőre *mosolygok rá a lányra, majd ha már elment, Farkashoz fordulok*
- Mindjárt hozom - mondaj a lány, majd kissé meghajol felétek és távozik.
-Mi szükségetek a papra, tán bajba keveredtetek? *intek fejemmel arra, amerre a papot elkísérték*
A lány fintorgásait észre sem veszem, biztos neki is kényelmetlen az ülés.
- Baj vun mindehul. Ögyet elhagysz, jün a másik. A nagyúúút nem szöreti pár gonusz lílek, uszt űk erűlködnek itten. A mút iccaka föl akartak gyútani mönket, de persze elfuttak min a nyulak, miko udalíptem. A nagyúúú is érzi, hugy azé köll ide az erő, azé fogadut föl engem a bajnukot. Szörintem ha nöm vúttam vóna uttan este, leruhanták vóna űket, osztán akkó must nöm lehetnínek itten.
-Úgy látom ez a bizonyos nagyúr áldhatja a jó szerencséjét, hogy az égiek pont téged irányítottak útjába, mikor a kíséretét felfogadta. Azt legalább tudjátok, hogy kik azok a gonosz lelkek?
- Ha tudnám má nem ílne ögyik sem. De majcsak elűkerülnek mögen, ozt akkú majd mögkapják a magukét. Ha nöm mundják a növüket elűtte, akkó nívtelenűl hallnak mög. Minök érdekel ez tíged? (gyanakvó kifejezés ül ki az arcára)
-Csak keresem az utat, hogy mi módon tudnám meghálálni, hogy megmentettetek, hátha valamilyen úton-módon a nagyúr segítségére, és ezáltal persze a te segítségedre is lehetnék, hogy ráleljünk kik akarnak ártani nektek. Több szem többet lát elv akár itt is működhet.
- Nökem elíg ha elmondud sok imbernek, hogy Ín, Farkas a bajnuk möntettelek mög. Ezzel lö is vun tudva. Ha mög sögíteni akarsz a nagyúúnak akkur völe kell mögállapudnod. Bá...(tekintete a messzeségbe réved)...no mindögy.
Nemsokára kihozzák, amit rendeltetek. A sült ránézésre elég nagy adag, közel az asztal háromnegyedét elfoglalja a tál, amin rajta van, az illata ígértesenek tűnik. Mikor megkóstolod, kissé érdekesnek találod a fűszerezését, de nem kellemetlen csak szokatlan. A bor sem okoz csalódást.