Az Ezüst hold könnyei

[Chris]

Rámosolygok Dharra, és leülök az Atyával szemben. Ha valami felszolgálóféle látótávolságba téved, akkor intek neki, ha odajön, kérek egy csésze tiadlani teát. Pár percig várnod kell, mert úgy tűnik, hogy aki nem a fal melletti asztal körül nyüzsög az mind rendel. De hamarosan megkapod a teát és a friss illat körbelengi az asztalt.
Majd várakozom, nem én akarom kezdeni a társalgást.

[Massza Rex]

Biccentek Dharnak, majd miután 5 egész másodpercig nem szól senki, magamhoz ragadom a lehetőséget.

-Ryel (kicsit megállok keresve a pontos titulust) úrhölgy, ha ne veszi tolakodásnak szavaimat, szívesen hallanék magáról egy kicsit többet, főleg annak tükrében, hogy utunk egy jó ideig közös lesz. Természetesen örömest válaszolok közben feltámadó kérdéseire, ha módomban áll.

[Chris]

- Atyám, pontosan mire kíváncsi velem kapcsolatban?

[Massza Rex]

- Mindenre. (újabb félmosoly) Célszerű lenne talán a megszólítást tisztázni így az elején, hogy könnyebben menjen a későbbi diskurzus. Ami még így hirtelen eszembe villan, hogy jó lenne tudni, pontosan miben is óhajtana részt venni, milyen segítséget igényelne tőlünk és vagy nyújtana felénk. Feran del Hajerun úraság említette az előbb, hogy álmának és elméjének őrzője, csak nem Noir istennő papnőjéhez van szerencsém, vagy esetleg más ...hmm... eljárással éri el a kívánt eredményt? Természetesen csak arra válaszoljon, amire óhajt és ami reám tartozhat.

[Chris]

- Ha mindent el akarnék mesélni, az igen hosszadalmas lenne, ezért maradjunk a három említett témánál. Hívjon nyugodtan Ryelnek, az megfelelő lesz. Pontosan abban óhajtok részt venni, amiben maguk is. Az, hogy miben tudok segíteni önöknek, az az adott helyzettől függ majd, de gondolom nem árulok el nagy titkot, azzal, hogy nem vagyok fegyverforgató. Nem vagyok Noir papnője, azt pedig, hogy hogyan érem el a kívánt hatást maradjon az én titkom - közlöm Feranra pillantva kétértelmű félmosollyal, majd folytatom - Ennyi elég lesz rólam, vagy szeretne még mást is hallani?

[VérGyöngyTyúk Z]

Az ordani elmosolyodik, majd az Atyához fordul:
Peregrum uram, ne gondoljon semmi rosszra. Ryel Úrnő meglehetősen jártas bizonyos területeken, melyeknek nagy hasznát vehetjük az úton. Ugyanakkor általa sikerült a célpontunkról némi plussz információt is szereznünk már. Fegyverforgatásban tán nem tartja magát nagyra, de szerintem még okoz meglepetéseket az úton.

[Chris]

- Miért lenne oka az Atyának bármi rosszra gondolni? - kérdem kikerekedett szemekkel nagy ártatlanul.