A maradék másfél méteres táv átfúrásával pénteken véget ért a munka első szakasza a Gotthárd-alagútban, amely a világ leghosszabb ilyen vasúti átkelője lesz.
Az Európa északi és déli területeit összekötő 57 kilométer hosszú járat az Alpok svájci területén keresztül vezet, kétezer méter mélyen a felszín alatt. A forgalom a tervek szerint 2017-ben indulhat meg benne.
Ha a csaknem 10 milliárd svájci frankból készülő Gotthárd alagút elkészül, az eddiginél egy órával rövidebb idő alatt lehet majd megtenni, a Milánó és Zürich közti, csaknem 300 kilométeres távot. Az építmény azonban nemcsak a fuvarozást és személyszállítást könnyíti majd, hanem csökkenti az Alpok környezetszennyezését is, amelyet a hegyeken átutazó járművek okoztak.
A kétszer egyvágányos járaton naponta 300 vonat lesz képes végighaladni. A személyszállító vonatok maximális sebessége a tervek szerint az óránkénti 250 kilométert is elérheti. Az alagútban lesz két megálló is, ahonnan gyorsliftekkel a hegyekbe juthatnak fel a síelni vágyók.
A több helyről induló fúrószerkezetek 15 évvel ezelőtt kezdték meg a munkát. Az utolsó méterek átfúrását élőben közvetítette a svájci tévé, és azt figyelemmel kísérték az uniós közlekedési miniszterek luxemburgi ülésén is. Az alagút már kifúrt részében pedig 200 meghívott vendég láthatta közelről a pillanatot, amikor az utolsó szikladarabokat is felaprította a masina. Közben az áttörési pont felett elhelyezkedő alpesi településen az alagútban eddig dolgozó 2500 munkást ünnepelték. Nyolcan, akik a kezdetekkor még részt vettek a munkában már nem érték meg ezt a napot.
Az 57 kilométer hosszú Gotthard-alagút, a világ leghosszabb ilyen vasúti létesítménye lesz. Az eddigi rekordot a Japánhoz Honsu és Hokkaido szigeteket összekötő 53.8 kilométeres Seikan vasúti alagút tartja.
A Gotthárd-hágón egyébként már átvezet egy másik vasúti alagút is, amelyet 1872 és 1881 között építettek, és az akkori időszak mérnöki bravúrjai közé tartozott. Egy évszázaddal később pedig megépült az autópálya-alagút is.
Threaded Mode
