Hollószárnyak

[VérGyöngyTyúk Z]

Amikor ekkora ütést kapok ordítok egyet,de az én csapásomat még egy ennél is hatalmasabb üvöltés kíséri,mintha sugározna belőlem az erő,mély torokhangú üvöltés ez,talán még az ork is megirígyli.Áááááá (támadás)
Teljes erődből nekimész az orknak, sikerül is bevinned a támadást, az ork megtántorodik, de nem esik össze.

A jobbomban forgatott hosszukardal egy szeles oldalso vagast csinalok, majd a balban tartott vadaszkest az ellen vedtelen oldalaba probalom melyeszteni, minden erobet beleadva.
Az ork eléggé megrogyott Theros támadásától, szóval nem igen tudja kivédeni, a támadásod bemegy, és az ork hangos puffanással elvágódik.
De te se vagy jól, a súlyos sebed, és a harc kimerített, úgy érzed nem bírod tovább, te is megtántorodsz.

Átrobogok a két kocsi közt és lendületből nekiugrok a túloldalon a legközelebbinek. (ez az az ork, akivel Chaos karija harcol)
Kör vége előtt odaérsz, és lendületből megcsapod, ami bemegy, és az ork összesik.

Miután végeztek az elötem állóval leszökkenek a szekérröl a vakon botorkálohoz rohanok és hátbaszúrom.
Sikerül, de megfordul és visszakézből lekever egy maflást (2 Fp). Az ork megtántorodik, de nem esik össze.

A táncoló ork, semmivel sem törődik, tovább ropja.

A vakon botorkáló orkot Stancil ismét célbaveszi és el is találja a fejét. Az ork egy bődülés és puffanás kiséretáben összeesik.

[Chris]

Innentől ismét lehet úgy írni, ahogy sikerül, nem kell már betartani a kezdeményezési sorrendet!

Miutan latom hogy a harc nagyabol eldolt, leroskadok a terdemre, probalom kifujni magam. Probalom elmemet elvonatkoztani szornyu sebemtol, es a meg eletben maradt ellenfeleket folyamatosan figyelemmel tartva, pihenek picit. Kozben neha neha korbenezek, hatha nem ez volt az osszes ellenfel.
Hosszukardom magam melle szurom a foldbe, de vadaszkesem nem engedem meg el.

- Ert valaki a felcserkedeshez? Eleg rosszul erzem magam, es nem akanek ido elott elverezni... - mondom eleg savanykas arcal.

[Arwyl szelleme]

A harc végeztével szinte ugyanabban a pózban (batár előtt állva, karddal a kezemben) ismét láthatóvá válok. Majd odafutok Capullóhoz, és megnézem milyen állapotban van.

Amikor a többek Capullo köré gyűlnek elkiáltom magam:
- Vigyázzatok! Lehet hogy még nincs vége, mintha láttam volna valamit megmozdulni a fák között!
Stancil is helyesel:
- Tényleg, mintha valami mozgott volna ott, de már nem látom...
Közben a hintó fele is kiáltok egyet:
- Minden rendben Nagyuram?
Halljátok a nő hangját a kocsiból:
- Igen, lenni rendben itt minden.
Rövidkardomat megtörölgetve és elrakva a nyílpuskámat veszem elő és a batárra mászok, de nem helyezem kényelembe magam, hanem amennyire tudok összpontosítok és figyelek mindenféle mozgásra. Abban bízok, hogy a javuló időt látva talán könnyebben célba találok egy esetleges ellenség megjelenésekor.
Az elf és Stancil kiáltására ledobom a szekercét magam mellé és felkapom a bárdom.
- Merre van?
Stancil jobb oldalt nem messze a kidőlt fa tövétől elhelyezkedő részre mutat:
- Ott volt, de már elment... mire az elf szólt, már arrébb is állt, gyors gazfickó lehet.
- Morel maradj itt Capullo-val A többiek meg a batár köré - mondom, azzal becsörtetek a Stancil-ék mutatta irányba.
Becsörtetsz, de nem találsz ott senkit. Távolabb mintha mozogna valaki, de nem vagy benne biztos, lehet hogy csak a szél játszik az ágakkal.
-Kránba vele! -kiáltok ki a többieknek - Mintha lett volna ott valaki, de nálam jobb futó kellene ide! Körbemegyek! Nehogy belémlőjetek, ha egy mód van rá!
Körbekerülök teljesen a kocsik körül.
Hangosan mondom mindenkinek:
- Én megpróbálok fedezni mindenkit, s eközben valakik tüntessék el a farönköt az útból! Törp uram! Véleményem szerint ön se kövesse tovább azt a valakit, egyrészt beljebb fedezni sem tudom, másrészt nem lenne jó ha nagyon szétszakadnánk, minél hamarabb el kellene tünni erről a helyről.

A foldon fekve, csak varok hogy valaki ellasa a sebem, kozben nyitva tartom a szemem, legalabb egy iranyba ne keljen masnak figyelni...
- Ezt az oldalt majd en szemmel tartom!
(a batár jobb oldalán estél össze)
Elhelyezkedek egy kenyelmes pozicioba, probalom labamat is "keszenletbe " tartani, ha jonne valaki ne legyek elgemberedve.

[VérGyöngyTyúk Z]

Miután körbeértem visszamegyek és befejezem a törzs kettévágását. Ez legalább fél óra intenzív favágást jelent.Elhozom a kötelem a szekérről és a törzs frissen levágott, könnyebbik végén áthurkolom.
-Na most kellene egy kis segítség. Legaláb még valaki jöjjön és segítsen elkanyarítani az útból ezt a vacakot.
A batártól elfelé kezdem el húzni a véget, kanyarodva, hogy mint egy ajtó, elforduljon az úrtól.
Miközben a kötelet húzom odaszólok a többieknek:
- Kicsit bentebb - a fejemmel mutatom az irányt (ahol az elf látta a mozgást, és ahova Stancil is mutatott) - van egy nyompár ami nem orkké. követni nem tudom mert ahhoz nem értek, de valami orknál kissebb hagyta a nyomot. Talán ember. Ha valaki ért hozzá nézze meg érdemes-e követni.

- Én valamennyire értek a nyomolvasáshoz, úgyhogy megnézem, de akkor nagyon figyeljetek, mert itthagyom az őrséget!
Elindulok arrafelé amerre a nyomok vannak. Közben a nyílpuskámat elrakom és visszacserélem rövidkardra, hátha közelharca kerül ismét sor.
Nem túl sok idő telik el és visszatérek.
- Úgy tűnik ismeretlen "barátunk" végignézhette az eseményeket, mert megállapítottam, hogy elég hosszasan álldogált ott. Valószínűleg ember lehetett az illető (talán ő bérelte fel az orkokat?) Na de mindegy, ez abból a szempontból lényegtelen, hogy most úgyis tovább kell mennünk. A nyomokat lehet, hogy tudnám követni, de szerintem teljesen felesleges lenne, most más dolgunk van. Azonnal induljunk?(a kérdés feltevése közben szállok is fel a batár vezető ülésére,kardomat mostmár elrakom.)

Miután vagy két lábnyit elmozdítom a rönköt nagy erőlködve, abbahagyom és pihenek. Felrakom az összegyűjtött fegyvereket is kiveszek a zsákomból egy darab szárított húst, meg a kis vizes kulacsot, és a kulacsba töltök egy kevés pálinkát. Boci és Szürkesörény elé rakok egy kis füvet aztán bal hónom alá kapom a bárdom és bal kezemben a kulaccsal jobbal a rágcsált húst fogva visszamegyek Capullo mellé. Húzok egyet a kulacsból aztán odaadom neki és tovább figyelem az erdőt.
- Ez nem annyira tüzes mint én Álszakállú barátom. Ártani nem fog, de a szomjad oltja és talán kicsit elviselhetőbb lesz a várakozás. Ha ittál dobd oda Stancilnak, hátha megszomjazott. Derekasan helytált magához képest. - Stancil felé fordulok és egy félvigyorral odaszólok neki is - De a kulacsom kérem vissza!
Huzok egyet a felemnyujtott kulacsbol, majd odaadom Stancilnak.
- Itt van fiu. tenyleg derekasan kitartottal.
A srác beleiszik, majd könybelábad a szeme, és köhögni kezd.
- Nagyon finom... - közli kissé kényszeredetten.
Majd a torpehez visszafordulok:
- Koszonom! Meg egy ideig jo lenne ha varnank, mig osszeszedem magam, az a nagy allat, eleg szepen elkapott... A fegyvereken kivul nincsen mas naluk? Valami ertekes talan?
- Nem, a fegyvereiken kívül nem volt náluk semmi értékes. Ha felülnék a lovadra te meg a szekéren utaznál, az segítene? Én meg majd melletted léptetek.
- Meg tudnad ulni a lovam? Nem lenne jobb neked menni Csacsi-n, a kolyok meg ellesz a loval. A csacsirol konnyebben harcolnal.
-Bahh.. ha olyan harc lesz akkor úgysem lóhátról fogunk harcolni, ha meg nem akkor meg minek csacsigoljak? A lovad jobban elbír mint szegény csacsi.
- Valaki meg igazán jöhetne segíteni elhúzni ezt a vacakot, mert egymagamnak kicsit soká tartana.
Ha látom, hogy senki nem segít Gren-nek, akkor én odamegyek és segítek neki.
Ketten kemény fél órás erölködés után annyira elmozdítjátok a fát, hogy tovább lehet haladni.

Míg ti a fával bajlódtok:
Miután elövetem a kötözéshez használt cucaimat a ládából ellátom Capulló sebeit. Amenyire csak tudom. Nem sajnálok némi cickafark fözetet sem.
Megkoszonom a kirurgusnak a munkajat, majd a segitsegevel feltapaszkodok, odamegyek a lovamhoz, es kihuzom kardjaimat, egy gyors mozdulattal megszabadulok alcam nagy reszetol, es csak a nyeregtaskaba gyomoszolom, es elindulok hogy elfoglaljam a torpe helyet a szeekren, ahol tovabb folytatom a "tisztalkodast". Kardjaimat magam mellett tudva elegedetten dolok hatra, pihenni.
(A kötözés és ápolás azt eredményezi, hogy nem fertőzödik el a sebed és valamivel gyorsabban gyógyulsz, mintha nem láttak volna el, de ettől még nem vagy jól. A kulccsonttörés miatt a bal kezed fel van kötve, nem nagyon tudod használni. Vedd figyelembe, hogy míg jobban nem leszel nem tudsz harcolni (ha mégis harcolsz, az minuszokkal jár). A mozgás is nehezedre esik, ráadásul a sérüléseid hosszan gyógyulnak, erről se feletkezz meg.)

Miután elhúztuk a fát megtisztítom a fegyvereim, felcsatolom őket aztán felmászok a szekérre és kiveszek még egy kis kaját. Eközben Stancil lemászik a batárról, majd odamegy hozzád és visszadja a kulacsodat. A pálinkázott vizes kulacsot is magamnál tartom, aztán a kaját rágcsálva felmászok Capullo lovára a szekérnél. Körbenézek és a többiek felé szólok:
-Na? Indulunk? Menjünk mielőtt gyorslábú kedvencünk újabb büdös orkokkal jön vissza. Nem mintha ellenemre lenne a harc, de így lassan fogunk haladni, ha megvárjuk mindíg őket!
Stancil felül a csacsira, és várja az indulást.

[Chaos]

-Nos személy szerint felcser és vajákos vagyok aki kezelésre szorul az jöjön bátran ide.
A szekeremhez megyek és elöveszem a sebkötözéshez szükséges kellékeimet. Komolyabb sebek esetén egy adag cickafark fözetet is felhasználok.

[VérGyöngyTyúk Z]

Megkeresem a bárdom és körbejárom az elfeküdt orkokat. A biztonság kedvéért mindegyiknek lecsapom a fejét.
-Capullo! Ha még bírod kicsit akkr szorítsd össze a fogad és mingyárt ott lesz egy "tüzes törpe" aztán megnéz.
- Stancil! Maradj odafent és alaposan néz körbe! ahhoz képest, hogy féltél, jól harcoltál kölyök!
- Orel, ha jól vagy néz körül a fatörzsnél, hátha lapul még 1-2 orkica erre.
Vigyorogva lépek a batár mellé, de letörlöm arcomról a mosolyt és meghajolva az ajtó előtt szólok be:
-Nagyúr! Hamarosan indulhatunk tovább. Nem esett bajuk?

Arról az indulásról csak annyit, hogy az a vastag fa, még mindig ott hever keresztben az úton...