Átlépték a fénysebességet

[tulip]

Originally Posted by tulip

Talán realisztikusabb lenne a példa, ha két egymással szembe világító fényforrást néznénk, pl. 600.000 km távolságból. A szakaszfelezőpontban 1 másodperc múlva melyik fénysugár nem jutna el a kettő közül?

Gondolkodtam és válaszolnék is magamnak. Az egész kísérlet attól függ, hogy honnan nézzük az időt. Ha kívülről, akkor 1 másodperc múlva találkoznak. Ha a fény szempontjából, akkor pontosan 2 másodperc múlva találkoznak.

Ha jól értem, ez azt jelentené, hogy a fénysebességgel haladó számára az Univerzum minden pontja fixponttá válna.

Ez viszont az jelentené, hogy fénysbességgel haladó számára ugyan abban az állapotban marad az Univerzum, mint amikor elérte a fénysebességet, miközben ő annyit öregedett, amennyi ideig tart az út a fénynek, hogy odaérjen. Kívülről szemlélve viszont az előbbi példában csak 1 másodperc telt el a találkozásig, 2 pedig a "helycseréig". De ez a két kívűlről különböző időpont a fénysebességgel utazó számára egyszerre következett be.

Tehát a fénysebességgel haladó számára a tér úgy változhat, hogy a mozgó tárgyakat helyben hagyná(, legalábbis a haládási irányával párhuzamos sebesség komponensét biztosan). De mi történik, ha szöget alkotnak a fényforrások? Ez azt jelentené, hogy csak azok a fényforrások látszanának, amelyek elegendő ideig világítanának ahhoz, hogy a fényük a vizsgált helyre érjen. Hogy ez igaz-e, azt talán egy csillagász tudná kapásból megmondani. Tehát ha igaz, akkor csak olyan fényt kibocsájtó égitestet lennénk képesek észlelni, amelyek elegendő ideig világítanak. Ha pl. egy égitest 5 milliárd fényévnyire volt tőlünk (esetleg már 3 évmilliárd óta nem világít ez nem számít), csak akkor észlelhetjük, ha legalább 5 milliárd éven keresztül fényt bocsájtott ki.

[vityu]

Originally Posted by tulip

Gondolkodtam és válaszolnék is magamnak. Az egész kísérlet attól függ, hogy honnan nézzük az időt. Ha kívülről, akkor 1 másodperc múlva találkoznak. Ha a fény szempontjából, akkor pontosan 2 másodperc múlva találkoznak.

ha én vagyok a fény()....
A fénysebesség a fény haladása mellett is 300.000km/s. Az MINDIG annyi. Így szerintem nem érdemes 2 fényforrásból indult fény egymáshoz viszonyított sebességéről, és a megérkezés idejéről. (Szerintem....)

[Xeper]

Originally Posted by tulip

Tehát ha igaz, akkor csak olyan fényt kibocsájtó égitestet lennénk képesek észlelni, amelyek elegendő ideig világítanak. Ha pl. egy égitest 5 milliárd fényévnyire volt tőlünk (esetleg már 3 évmilliárd óta nem világít ez nem számít), csak akkor észlelhetjük, ha legalább 5 milliárd éven keresztül fényt bocsájtott ki.

Miért kellene 5milliárd évig világítania? Nem kell egy dedikált csatorna, elég hogy valamikor 5MRD éve ki lett sugározva, innen már megy a maga útján.

[tulip]

Originally Posted by Xeper

Miért kellene 5milliárd évig világítania? Nem kell egy dedikált csatorna, elég hogy valamikor 5MRD éve ki lett sugározva, innen már megy a maga útján.

Vagy továbbra se értek belőle semmit, vagy egyik fénysugárral nem lehet eltalálni a másikat, ha nem 180 °-os szöget zárnak be egymással abban az esetben, ha az elméleti találkozás pillanatában már nincs sugárzás. Zárjanak be derékszöget az egyszerűség kedvéért. Mondjuk egyenlő szárú 300.000 és 300.000 km befogókkal és csak felvillanó fényforrások legyenek. A fény szempontjából 1 másodperc múlva a derékszög csúcspontjában kellene lennie,
de a külső idő szerint is. De a másik felvillanó fénynek is. Holott az nem lehet,
mert akkor egymáshoz viszonyított sebességük meghaladná a énysebességet.
Ezért gondoltam, hogy nem találkozhatnak, hanem elmennek egymáson és ebből gondoltam tovább, hogy ha nem találkozhatnak, talán nem is
észlelhetjük a találkozásukat. Ebből gondoltam egy merészet, amit írtam...

[BeeLord]

Originally Posted by tulip

Vagy továbbra se értek belőle semmit, vagy egyik fénysugárral nem lehet eltalálni a másikat, ha nem 180 °-os szöget zárnak be egymással abban az esetben, ha az elméleti találkozás pillanatában már nincs sugárzás. Zárjanak be derékszöget az egyszerűség kedvéért. Mondjuk egyenlő szárú 300.000 és 300.000 km befogókkal és csak felvillanó fényforrások legyenek. A fény szempontjából 1 másodperc múlva a derékszög csúcspontjában kellene lennie,
de a külső idő szerint is. De a másik felvillanó fénynek is. Holott az nem lehet,
mert akkor egymáshoz viszonyított sebességük meghaladná a énysebességet.
Ezért gondoltam, hogy nem találkozhatnak, hanem elmennek egymáson és ebből gondoltam tovább, hogy ha nem találkozhatnak, talán nem is
észlelhetjük a találkozásukat. Ebből gondoltam egy merészet, amit írtam...

Azt miért gond? Hármas voltam annak idején fizikából, úgyhogy tényleg csak kötekedek, de itt elakadtam.

[tulip]

Originally Posted by BeeLord

Azt miért gond? Hármas voltam annak idején fizikából, úgyhogy tényleg csak kötekedek, de itt elakadtam.

Csak gondolkodtam azon, hogyan oldjam fel magamban az ellentmonást Valezius példájában. Valószínűleg marhaság amit gondolok, de mivel nincsenek ilyen irányú ismereteim, így nem tudom, hogy valóban rosszul gondolom-e. Egyébként én 2-es voltam fizikából.

Arra jutottam, hogy fénysebességgel haladva csak azoknak a dolgoknak ütközhetünk neki, ami a fénysebesség elérésekor már ott volt az útban. Tehát minden mozgó test megállna a fénysebességgel haladó test szemszögéből nézve és ott is maradna egészen addig, amíg fénysebességről lassulni nem kezd. Ez megmagyarázná, hogy miért 2 másodperc múlva találkozna egymástól 600.000 km-re lévő, egyszerre, szembe induló felvillanó fény, amikor 1 másodperc múlva várnánk. És ha ez a magyarázat jó lenne, akkor ennek egy következménye lenne, hogy kizárólag olyan égitestetek által kibocsájtott fényt észlelnék, amely legalább annyi ideje sugározza a fényt, amennyi idő kellene a fénynek, hogy a vizsgált helyre érjen. Valószínűleg nem jó a gondolatbeli modellem, mert úgy tűnik, Xepi ért hozzá és nem tetszett neki, amit írtam, de végülis nem írta ő sem, hogy nem így van, így továbbra is kétségek között maradtam.

[[HTPA]GeeForce]

Originally Posted by tulip

Csak gondolkodtam azon, hogyan oldjam fel magamban az ellentmonást Valezius példájában. Valószínűleg marhaság amit gondolok, de mivel nincsenek ilyen irányú ismereteim, így nem tudom, hogy valóban rosszul gondolom-e. Egyébként én 2-es voltam fizikából.

Arra jutottam, hogy fénysebességgel haladva csak azoknak a dolgoknak ütközhetünk neki, ami a fénysebesség elérésekor már ott volt az útban. Tehát minden mozgó test megállna a fénysebességgel haladó test szemszögéből nézve és ott is maradna egészen addig, amíg fénysebességről lassulni nem kezd. Ez megmagyarázná, hogy miért 2 másodperc múlva találkozna egymástól 600.000 km-re lévő, egyszerre, szembe induló felvillanó fény, amikor 1 másodperc múlva várnánk. És ha ez a magyarázat jó lenne, akkor ennek egy következménye lenne, hogy kizárólag olyan égitestetek által kibocsájtott fényt észlelnék, amely legalább annyi ideje sugározza a fényt, amennyi idő kellene a fénynek, hogy a vizsgált helyre érjen. Valószínűleg nem jó a gondolatbeli modellem, mert úgy tűnik, Xepi ért hozzá és nem tetszett neki, amit írtam, de végülis nem írta ő sem, hogy nem így van, így továbbra is kétségek között maradtam.

Hozzáteszem, hogy ez így is van. Amíg nem ér el hozzád az égitest fénye, addig az égitestet nem látod.

Tök érdekes dolgkat tapasztalhatnál meg egy ilyen kísérlettel.

Pl vegyünk egy fényforrást, maradjunk az égitesteknél. Legyen ez egy csillag, az egyszerűség kedvéért.

Közéd, és a csillag közé tegyünk egy bolygót mondjuk félútra, úgy, hogy a bolygó ne takarjon téged a fény elől (tehát egy kicsit legyen oldalt).

Mivel totál hülye vagyok a fizikához, ezért pl kíváncsi lennék arra, hogy hogyan látnám ezt? Kifejtem a magam butyuta nyelvén:

A csillagból érkező fény ugye előbb éri el a bolygót, mint engem, ez nyilvánvaló. De én ebből mit tapasztalok?

1. Előbb látom meg a bolygót, mint a csillagot? (ez a legvalószínűtlenebb)
2. Egy időben látom meg őket? (hiszen a csillagból érkező fény ugyanabban a pillanatban 'világítja meg' a bolygót, mint amikor "továbbhalad" felém)
3. (én erre tippelnék) A bolygót később látom meg, mert a fény a csillagból "egyenesen" jön a szemem felé, a bolygóról meg visszaverődok, szöget zár be, talán az "ütközés lassítja" a fényt, mivel az félig anyag? Lassítja egyáltalán? Vagy csak az intenzitását csökkenti azzal, hogy energiát von el a bolygó a fénytől? (Hülye szavakkal: elakadnak a fotonok?) De ugyanolyan sebességgel halad felém?

(jól lebuktattam magam mennyire hülye vagyok ehhez?)

[Redback]

Originally Posted by [HTPA]GeeForce

Hozzáteszem, hogy ez így is van. Amíg nem ér el hozzád az égitest fénye, addig az égitestet nem látod.

Tök érdekes dolgkat tapasztalhatnál meg egy ilyen kísérlettel.

Pl vegyünk egy fényforrást, maradjunk az égitesteknél. Legyen ez egy csillag, az egyszerűség kedvéért.

Közéd, és a csillag közé tegyünk egy bolygót mondjuk félútra, úgy, hogy a bolygó ne takarjon téged a fény elől (tehát egy kicsit legyen oldalt).

Mivel totál hülye vagyok a fizikához, ezért pl kíváncsi lennék arra, hogy hogyan látnám ezt? Kifejtem a magam butyuta nyelvén:

A csillagból érkező fény ugye előbb éri el a bolygót, mint engem, ez nyilvánvaló. De én ebből mit tapasztalok?

1. Előbb látom meg a bolygót, mint a csillagot? (ez a legvalószínűtlenebb)
2. Egy időben látom meg őket? (hiszen a csillagból érkező fény ugyanabban a pillanatban 'világítja meg' a bolygót, mint amikor "továbbhalad" felém)
3. (én erre tippelnék) A bolygót később látom meg, mert a fény a csillagból "egyenesen" jön a szemem felé, a bolygóról meg visszaverődok, szöget zár be, talán az "ütközés lassítja" a fényt, mivel az félig anyag? Lassítja egyáltalán? Vagy csak az intenzitását csökkenti azzal, hogy energiát von el a bolygó a fénytől? (Hülye szavakkal: elakadnak a fotonok?) De ugyanolyan sebességgel halad felém?

(jól lebuktattam magam mennyire hülye vagyok ehhez?)

Tehát arra gondolsz hogy a bolygó kitakar egy kis részt a csillag fényéből?

[Valezius]

Originally Posted by [HTPA]GeeForce

Pl vegyünk egy fényforrást, maradjunk az égitesteknél. Legyen ez egy csillag, az egyszerűség kedvéért.

Közéd, és a csillag közé tegyünk egy bolygót mondjuk félútra, úgy, hogy a bolygó ne takarjon téged a fény elől (tehát egy kicsit legyen oldalt).

Mivel totál hülye vagyok a fizikához, ezért pl kíváncsi lennék arra, hogy hogyan látnám ezt? Kifejtem a magam butyuta nyelvén:

A csillagból érkező fény ugye előbb éri el a bolygót, mint engem, ez nyilvánvaló. De én ebből mit tapasztalok?

Elég nyilvánvaló dolgok fognak történni

Vegyük a Napot, Földet Vénuszt

A nap kibocsát egy fotont, 8perc múlva ideér a szemembe. A következő pillanatbana megint, amíg a nap folyamatosan világít én is folyamatosan látni fogom.
Most bekúszik a Vénusz a képbe. (Az egyszerűség kedvéért a Naptól legyen 5fénypercre, a Földről 3-ra)

Én annyit látok, hogy a Vénusz leárnyékolja a Nap egy részét.
Amikor meglátom az árnyékot, akkor már 3perc késésben vagyok.
Miután a Vénusz teljesen eltűnik a Nap elől még 3percet kell várnom, hogy észrevegyem.

[tulip]

Originally Posted by [HTPA]GeeForce

Hozzáteszem, hogy ez így is van. Amíg nem ér el hozzád az égitest fénye, addig az égitestet nem látod.

Az "annyi ideje sugározza" elírás. Elnbézést kérek érte. A kiemelt rész úgy értendő egy példával élve, hogy
legyen egy galakszis 5 milliárd fényévnyire, amely fényt bocsájt ki már 8 milliárd éve de már 4 milliárd éve nem bocsájt ki fényt.
Ezt ugyebár úgy gondoljuk, hogy látnunk kellene, mert amit 5 milliárd éve még bocsájtott ki fényt és az most ér ide.
Erre kérdeztem rá, hogy vajon ezt valóban láthatjuk-e? Mert úgy gondolom, hogy ennél a példánál maradva csak abban az esetben láthatnánk,
ha legfeljebb 3 milliárd éve aludt ki. Ha ez igaz lenne, akkor azt jelentené, hogy megértettem valamit a fény viselkedéséből. De gyanítom, hogy ez nem így van.

A pédádat nem értem pontosan. Majd este elolvasom újból.