Még egy sztori:
Egy körbe barrikádozott falut kellett visszafoglalni a lakosai számára.
(Elűzték őket onnan, és kifosztották a házaikat, de horda rájött, hogy kényelmes ott, és a lakosok úgysem mernek visszamenni.)
Egyer csak az rend-élet jellemű elf természetvarázsló megvilágosodik, és közli, hogy öljünk le 50 tehenet, rothasszul el őket, csurgassuk le a húst leprás patkányvérrel, majd építsünk katapultokat, és dobáljuk a darabokat a barikádok mögé...
Ettől az ötlettől az élet jellemű ember fagyvarázsló annyira meghökkent, hogy csuklott egyet, és a szemben álló paplovagot leverte a lábáról egy hatalmas jéggolyóval...
Ezt meglátta a fehérork barbár, aki ezt úgy értékelte, hogy bántják az egyetlen harcos társát (akit becsült a többiekkel ellentétben), így hát hátulról tarkóra fókuszálva a kétkezes csatabárddal fejbeverte a fagyvarázslót, aki a túlütéstől jóformán kettészakadt.
Ezt az elf nem tűrhette, előkapott egy tőrt, és levágta az orkot...
Az egyetlen barátságos dolog aze egészben, hogy mindezek után kevert egy főzetet, amivel felmelegítette a lovagot. Aki az utólag látottak miatt kitért a hitéből...
(A kaland nem indult poénnak...)
Ha mondjuk kezdő szerepjátékost írtál volna, akkor talán, de még úgyis fura lett volna, elvégre a szórakoztató történetek, nem azon múlnak mióta játszol (bár tény, hogy hosszabb idő alatt, több történet gyűlik össze).
Hybrid Mode
