Hollószárnyak

[VérGyöngyTyúk Z]

Quintar-nak:
-Rendben. Őrködj elsőnek és másfél óra múlva kelts fel. Aztán én keltem a következőt. Hyas-t vagy Alysium-ot. Ha tudsz és van erőd akkor bűvölj valami szellemet vagy varázst a tábor köré ami mindenkit felkelt ha közelít valaki felénk.
Azért "körbekötöm" a tábort még a biztonság kedvéért és hogy a lovak ne tudjanak egyszerűen kivágtatni ha bárki megijesztené őket.

Mikor Farkas elindul, még utánnaszólok:
-Óvatosan! Fogadd meg a Nagyúr és Hyas tanácsát! Kerüld a selyemgatyásokat és ügyelj arra, hogy kemény falnak vesdd a hátad. Óvjon az istened! - hallkabban, hogy ő már ne hallja - szükséged lesz rá ha visszamész oda.

A körülményekhez képest kipihenve ébredtek. Az éjszaka bonyodalom nélkül telik. Ébredés után esztek, majd összekészülődtök, és folytatjátok az utat. Ahogy haladtok azt veszitek észre, hogy a karaván ismét előttetek halad, de a gorvikiakat már nem láttok köztük.

Bár talán nyugodtabbnak kellene lennem, de látszik rajtam (az előző napihoz képest is gyakran nézelődök körbe), hogy idegesít a gorvikiak hiánya.
-Na ezek a sunyik merre húztak el? - morgom magam elé.
Pár órával később megleled a választ, mikor elsiet melletetek a banda, hogy utolérje a karavánt.

Amikor elhúznak mellettünk a gorvikiak a fegyverem markolom és készen állok, hogy üssek ha bármelyik félreérthetetlen mozdulatot tesz.
Próbálom felmérni őket, hogy csak úgy sietnek, vagy leolvasható-e az arcukról, felszerelésükről valami. (rémültek, sietve indúltak, harcoltak-e) Főleg pedig, hogy nem maradtak e lassabban közlekedők mögöttünk és nem hiányzik-e közülük valami feltűnőbb ruhás.
Fogalmad sincs, hogy hiányzik-e közülök valaki.
Nincs nyoma, hogy harcoltak volna nemrég. Látszólag sietnek, és rátok sem hederítenek.