Hollószárnyak

[Pettyes]

Egy picit meglepődök, elgondolkodom, hogy mennyi szépet mesélhettem volna neki, de hamar túlteszem magam rajta. Majd visszatérek eredeti feladatomhoz, az örködéshez.
Az őrködés hátralevő része nyugodtan telik. A lány nem kerül elő többet.
Az örködés hátralévő idejében egy kicsit még elmélkedem a kislányom, mert kedves kis teremtés volt, de aztán erőt veszek magamon és az örködés végeztével keltem Grent, ahogy megbeszéltük.
Mikor Grent ébresztem:
- Üdv barátom! Ideje váltanunk! Azt mondtad, hogy furát álmodtál?! Nos az örködés alatt velem is furcsa dolog történt! Egy kislánnyal találkoztam, aki a beszélgetésünk kezdete előtt és vége után úgy tűnt el, mint a kámfor! Nem sokat tudtam meg tőle, csak annyit, hogy a többiek hogyan lógtak el. (Itt elmondom Grennek pontosan, amit hallottam)
- Ha ilyen furcsaságokra gondoltál, vagy ilyen miatt nem voltál jól, nos velem is történtek ilyen dolgok! Egyébként a kislány kedves volt, nem volt ártó szándéka, azt hiszem - itt elgondolkodok egy picit.
- Mindegy! Ideje egy kicsit pihennem nekem is.