Fychonnen yd Anghar felé fordulok és rámosolygok.
- Azt hiszem a bölcsességet mindannyian megkaptuk tőle, csak élnünk kell vele és nem őt háborgatni minden kis semmiségért.
Azzal eloltom a fáklyát, leszedem róla a gyolcsot, az így megmadardt fát lehelyezem a hídra, majd meggyújtom. Halvány füstkígyó száll fel az égő fából, majd derékmagasságban megáll, és nem emelkedik tovább, gomolyogva tekereg a fáklya felett.
__________________
Én mindig itt voltam
És mindig itt leszek,
Körülöttem pusztulnak
És születnek emberek.
Last edited by Chris; 07-01-2008 at 08:32..
|
Threaded Mode
