Körbenézek a "csatatéren belüli csatatéren" és ha bármelyik csontidarabról azt gondolom még mozoghat, akkor rácsapok. Az éneklés helyett most hallkan mormogva imádkozom miközben a szemem hüvelykről-hüvelykre vizsgálja át a támadók fegyvereit. Óvatosan lépkedek nehogy bármelyik csont, vagy esetleges húsdarabra rálépjek. A páncélok, és fegyverek (hosszú és rövid kardok) enyhén rozsdásak itt-ott, de alapvetően egész tűrhető állapotban vannak. Egyébként semmi különöset nem találsz rajtuk.
Aztán ha mindent átnéztem körbenézek a társaimon is, kinek mi baja lehet. A vállamban és lábamban szaggató fájdalom ellenére az arcomon nem látszik semmi, csak az imák mormogása alatt az áhitat és a feszült figyelem, bár a karomon látszik, hogy jóval nehezebben mozgatom és enyhén sántítok is.
Mindenkinek:
-Azthiszem ezentúl kicsit jobban kellene figyelnünk. Főleg a lábunk elé. Meg ha tud akkor Quintar - biccentek felé - figyelje a környezetünket istene szemével vagy valami papi mágiával, hogy mégegyszer ne lephessenek így meg minket. Ez persze azokra is vonatkozik akik képesek a varázslók vagy a papok "más szemével" nézni a világot és látni azt ami az egyszerű harcosok - Farkasra, majd magamra bökök - szeme elől rejtve marad. Legközelebb lehet, hogy nem lesz ilyen szerencsénk.
Last edited by Chris; 10-03-2007 at 08:33..
|
Threaded Mode
