Fejet hajtok a Nagyúr és a gyerek előtt külön-külön. Aztán előveszem a kis kardot és markolattal odakínálom a gyermeknek. Aztán némajátékozok egy kicsit és előbb a Nagyúrra mutatok aztán úgy teszek, mintha ő volnék és parancsokat adnék nekem és engedelmeskednék. Utánna a gyerekre és ugyanúgy eljátszom a parancsolás-engedelmesség játékot.
A nagyúr bólogat, de továbbra is a "na jó, de mit akarsz tőlem pontosan" nézéssel méreget téged.
A gyerkőc jókat kacarászik hajtad, majd oda megy kicsit meghuzogatja a szakálladat, megböki az oldaladat, majd mond valamit, amit nem értesz, ekkor a nagyúr rászól, és ő lehajtott fejjel visszaül a helyére.
A gyerkőcre próbálok nem telifoggal vigyorogni. A Nagyúr kérdő pillogására a vállam vonogatom. Igazából én sem tudom mit akarok pontosan.
Odalépek az úrnő mellé és megnézem lázas-e vagy van e esetleg valami változás az állapotában. Aztán ellenőrzöm az ablakokat.
A nagyúrnak megpróbálom elmutogatni, hogy a városi őrök nem akarják, hogy távozzunk egyenlőre, aztán azt, hogy reggelre kiderül hány papot tudunk "elcsábítani" az útra.
Az úrnő állapotában nem látsz változást. Az ablakok úgy vannak, ahogy hagytátok őket, lefedve. Elmutogatod a nagyúrnak a dolgokat, időnként bólogat, de nem vagy benne biztos, hogy mindent megértett abból, amit tudatni szerettél volna.
Last edited by Chris; 11-21-2006 at 12:24..
|