Hollószárnyak

[aúú]

Hyas fodítja:
-Induljunk hát. Formázzunk kört, ha valakit megtámadnak, jelezze.
Mihelyst átértetek mind, a varázsló nekiáll ismét mormogni meg hadonászni, majd ismét a kövekhez térdel, és ott szöszmötöl tovább. A különböző kiálló maradványok kerülgetése nehezíti a haladást. Feszülten figyeltek, de a terület teljesen kihaltnak tűnik. A földön itt-ott valami fémes - hol aranyló, hol ezüstös - fénnyel csillan meg a napon.

[Chris]

Mivel ezen a területen valószínűleg nem csak egy alkalommal akad problémátok egy-két-sok ellenséggel, így szerintem nem kivitelezhető, az hogy mindig egy megbeszélt időben mindannyian géphez üljünk, és nekiálljunk a virtuális hentelésnek. Ilyen módon ez egy elhúzódó több napos (hetes?) történés lesz. A kérdés az, hogy freestyle meggyorsítsuk a dolgot, vagy kockagurigatás legyen? Bár tekintve, hogy ez lesz az úgynevezett főellenség* hentelős rész lehet szerencsésebb lenne a gurigatás. Szívem szerint azt mondanám, hogy mindenki magának dobáljon kockát, hogy átjöjjön valami az asztali játékok hangulatából...

Kinek mi a véleménye?

Massza Rex: szerintem legyen kocka, szeretem, amikor beleköp a levesbe a véletlen.
Nekem nyugodtan dobhatsz te is, ha ép nem vagyok élerhető, még ha fájni is fog

Pettyes: A kockadobálás részemről is mehet, de részemről dobhatod nyugodtan.

Z: Sztem legyen freestyle kockadobásos Mert nagyon nehéz lenne asszem összehozni a bandát egy időpontban
A freestyle és a kockadobálás nem egy és ugyan az... a freestlyeban egyáltalán nem használnak kockát, attól freestyle...

Naramis: Kockadobálós: Nekem is megfelel ezen módszer. Nyugodtan dobhatod hejettem is, ha úgy alakul, hogy nem tudok gépközelbe kerülni.


Ennek fényében a következő lesz:

- kockadobás, ha valaki tud és akar magának dobni megteheti, ekkor az üzenetében tüntesse fel a kockadobás értékét, valamit az egyéb értékekkel összeadott végleges támadóértéket

- a gyorsítás érdekében nincs kezdeményező dobás, olyan sorendben írtok, ahogy sikerül, ami fontos, hogy bevárjátok egymást (nem lesz olyan hogy valaki végigverekedte magát a fél csatatéren, más meg meg sem mozdult még)



* abban az esetben, ha Z meséjében is a tervezettek szerint haladnak az események, valamint akad elég játékos nála is a folytatáshoz, és így nem szükséges további bonyodalmak alkotása ebbe a történetbe

[Pettyes]

Nagyúr: Már egy órája haladtok zavartalanul, mikor az akadályokat kerülgetve egy lépésnél érzed, hogy valami roppan a talpad alatt. Nem sokkal ez után valami a lábad után kap, és a bokádra tekeredik

Alysium: körülöttetek több helyen is úgy látod, mintha megmozdult volna a föld.

Jelzem a többieknek, hogy készüljenek, mert a pokol felébred mélyen szunnyadó álmából és az első hullámaik már a labainknál vannak.

Ahogy haladunk egyre beljebb, a harc előtti izgalom egyre inkább eluralkodik rajtam. a szemeim körbe körbe járnak, próbálom felfedezni a lehető legkissebb változást vagy jelet ami támadásra, vagy az általam keresett dologra utalna. Az orrlyukaim tágra nyílva szívják a környék illatait, rothadó hús és csontszag után kutatva. Jobbomban tartom a "mágiázott" bárdom, balommal egy Quintar féle szenteltvizes üveget fogok (kihúzott dugóval, a hüvelykujjammal fogom be a tetejét, nehogy kifolyjon a cucc). Mikor észreveszem a Nagyúr lábára csimpaszkodó valamit és a környéken mozgó földet lekapom félig a palack nyakáról az ujjam és odaugorva löttyintek a (karra?) egy kicsit a vízből. Csak pár pillanatig várom a hatást, aztán félkézzel "ráejtem" a bárdom a földből kiálló valamire, hogy levágjam a többi részéről.
A nagyúr lábába valakinek a keze kapaszkodik.Löttyintesz rá a vízből, és a csontos kézről finom pára száll föl, mintha a víz marná, de ez láthatóan nem zavarja a tulajt, mert továbbra is erősen szorítja a nagyúr bokáját, miközben "mászik" ki a föld alól. Ráejted a bárdod, és könyökötől lefelé sikerül levágnod a kezet, ám ez sem zavarja a lény egyik felét sem, a kéz továbbra is szorít, a többi része meg mászik kifel. Ekkor egy páncélos kéz a te lábadat is elkatja, és elkezdi szorítani a bokádat, közben abban kapaszkodva húzza kifelé magát a földből.

Látjátok, hogy most már nem csak a nagyúr, hanem Gren lábát is elkapta valaki. Közben a közeletekben egyre jobban mozgolódik a föld, több felé, kezek, csontos vagy sisakos fejek jelennek meg.

Fegyvereket ki, kicsit hátrébb lépek, hogy hátha sikerül kijebb húzni magammal azt aki fogja a lábam és amint van rá esély, ütöm, hogy kiszabaduljon a lábam.
Gren gyorsabb volt, levágta a kezét a beléd kapaszkodónak, így nem tudod kijebb húzni a csontvázat, de ő egyéb noszogatás nélkü is igyekszik kifel a földből. Egy célzott vágással csukló fölött elvágod a kéz maradványát, de csuklótól lefelé, még mindig kapaszkodik beléd. Ezt a csonkot már csak úgy tudod ütni-vágni, hogy nagy annak az esélye, hogy magadat (is) találod el.

A kimászó hullákat látva, fegyveremet kezembe veszem, s az egyik szenteltvizes üvegcsémet is, a Grentől látott módon. Egyenlőre nem keresek "célpontot", próbálom elkerülni a felbukkanó karokat, fejeket. Mindeközben arra is ügyelek, ne kerüljek messzire a többiektől.

[naramis]

A nagyúr lábánál lévő csontváz eddigre térdig kimászik a födből, és a maradék kezével igyekszik megcsapni a nagyúrat, ami össze is jön neki (-2 FP).
A Gren lábánál lévő némi rothadozó hússal és bőrrel rendelkező hulla derékig kimászik, és igyekszik megharapni a törpét, ami össze is jön neki, de a fogai csak a ruha alatti láncinget érik.
Farkas: furcsa fagyos érintés szerű érzést érzel a hátadon egy pár pillanatra (-2 FP). (Nem látod mi az, és a többiek sem, mert kör alakban álltok háttal a kör közepe felé.)
A többi dög egyelőre még messzebb van tőletek, de rendíthetetlenül másznak kijebb, és törekednek felétek. Összesen vagy 10-15 lehetnek, elég nehéz megszámolni, mert van amelyik mintha szétszórt darabokból rakódna össze.

Az egyik távolabb lévő zombit megcélzom, a szenteltvizes üvegcsét hozzávágom, majd védekezőharcot "veszek fel".
Sikerül eltalálnod. Az üvegcse eltörik, és a tartalma az élőhalott vállára és karjára ömlik, a húsmaradványok, és a csontok lassan elkezdenek feloldódni, és elpárologni onnan. De hogy ez most hogyan érintette a lényt nehéz megmondani, mert hangokat nem ad ki, és az arcáról nem sok érzelmet lehet leolvasni.

A hozzám legközelebb állót megdarálom...
Hosszú karddal sikerül egy jól irányzott vágással lecsapnod a fejét, ami kissé távolabb esik tőled, láthatóan ez nem zavarja a dögöt, mert még mindig mozgolódik. A rövidkardoddal eltöröd a kulccsontját.

A kezemben lévő üveg vizet a "harapdálós" szájába csapom (nyílással a "torka" felé lehetőleg) aztán kétmarokra fogom a bárdom és oldalról belelendítem a "fickóba". Igyekszem a karja alatt a hónalját célozni, hogy a karját és jó esetben a kulccsontján és a nyakán át a fejét is leszedjem. Közben ha még csimpaszkodik "valaki" a lábamba annak az ujjaira taposok és remélem szétzúzom a kézcsontjait (azzal mán akkotr nem markolászik)
A szájába nem sikerül csapnod, csak az arcába. Az arccsontjait lassan elkezdi roncsolni a folyadék. Nekilendülsz a támadásnak, de közben valaki megragadja a másik lábadat, és ránt rajta egyet, elesni nem esel el, de a támadást elvéted. A markolászó egyed ujjaira nem tudsz rátaposni, mivel a bokádat szorongatja.

- Dartun növére, micsuda rútságok vagytuk ti! A Hallgatak Úr kígyelmébűl, a szönt BAJNUK közei által találttok must vígsű nyugalmat!

Grennek: - A csúnyábbik tucat az enyém! (farkasvigyor, szemembe harci láz)

Bal és jobb (mágiás) kezembe lévő bárdjaim megállás nélkül vagdalkozni kezdenek (de próbálom nem nagyon elhagyni a kört), főleg a kezekre támadok. Közben amikor csak tehetem az ellenfél vezérét keresem. A méltó ellenfelet. (vagy azt mocskos hatalomtudót, aki a tél csontig hatoló erejével akar Engem térde kényszeríteni)
Ahhoz, hogy vagdalkozz, közelebb kell menned hozzájuk és eltávolodni a többiektől. A közelben csak a nagyúr mellett van egy dög, meg Gren mellett kettő. Melyikhez mész oda?

A Nagyúrhoz. (a többi akkor érvényes, ha majd körbe vesznek minket)
Elhagyod a kört, és a magyurhoz lépsz. A közelében lévő fejnélküli csontvázat kezded aprítani, minek eredményeként, az elbúcsúzik a másik karjától, és eltörik jónéhány bordája, de ettől még tovább mozgolódik.

A szabad kezembe veszek egy üvegcsét és félkörben körülöttem fellocsantom a talajt.
- Térjenek a holtak teste vissza a földbe és lelkük nyerjen megnyugvást. A múlt többé ne zaklassa őket és Isteneik fogdja őket tárt karral.
A szónoklat után felkapom a kardom mellé a tőrömet is és várom az ellent.
Kb milyen átmérőjű félkörben?

Kb. akkor a félkör, hogy csak szál- illetve hosszabb fegyverrel tudjanak elérni, a karom amerre körbe tud járni.
Szétlocsolod.

[VérGyöngyTyúk Z]

A nagyúrnál lévő, és a Grennél lévő páncélos alak, eddigre teljesen kimászik a földből. A nagyúr és Farkas közelében lévő kezek híján rugdosódni próbál, de nem negyon megy neki.
A Grennél lévő páncélos taktikát vált, és harapdálás helyett az oldalán lévő hüvelyből előhúz egy enyhén rozsgás kardot, és támadásba lentül, de sikerül kitérnad a vágás elől. Ekkor a bokádat markolászó, a másik lábadat is megfogja, és kirántja. A földre esel.
Még négyen érnek a közeletekbe, ebből egy Alysiumra, egy Quintarra, egy Hyasra, és egy Farkasra támad. A Quintart támadót kivéve mindegyiknél valami rozsgás fegyver van.
Hyas sikeresen kivéd egy támadást, és visszonozza azt, és felhasítja a támadó páncélját.

Alysium: a hátadon fagyos hideg érintést érzel (-2 FP), ez annyira meglep, hogy nem tudsz elhajolni egy neked irányzott támadás elől, a karodat felsérti a rpzsdás pende (-3 FP)

Farkas: a "te" zombid is páncélzatot visel. Közeledbe érve rádtámad, de csak megkarcolni tud (-1 FP)

Quintar: a csontváz ököllel próbál megütni, de sikeres elhajolsz a támadás elől.

Dühösen felmordulok amikor a hátamra zuhanok.
Igyekszem kihasználni a helyzetet és a bárddal megpróbálom lecsapni a kardos fickó egyik lábát, hogy elfelé zuhanjon tőlem, aztán a lábaimat markoló kezeket csapom le és felállok egy újabb üveg szenteltvízzel végigöntöm a két lábam térd alatt, hogy a kezekre is jusson. Ha a "féllábú" még fekszik (és nem marta még szét a szenteltvíz" akkor a kardot markoló kezét csapom meg hogy leválljon. (egy csukló csak úgy nem nagyon tudja lengetni a kardot) Innentől arra hajtok hogy a támadókat mielőbb megszabadítsam a harcképes testrészeiktől. (kezek, karok, fejek lábak utoljára)
Csapkodsz, de fekve nem éred el a páncélos lábát, felülve is hiába hadonászol a fegyvereddel, nem tudod megsebezni. Az egyik lábadat tartó kezet eltalálod az egyik karcsontja el is törik, de nem vágod le a kezet.
Jó lenne ha figyelembe vennéd, hogy a harc körökre osztva és nem freestyle megy!

foglalkozok az új jövevénnyel. A fegyveres karjára támadok elsőnek, ha sikerül egy vágásból lecsapni, akkor a másik kezét veszem célba.
Alkarvédő van rajta, egy csapással nem megy, bár hallod, hogy reccsent a csont.
Akkor makacsul folytatom (majd a köv körben is).

Meglepődve tapasztalom, a hátulról ért támadást. A maradék időmben megpróbálom elrakni a tőröm, a karddal pedig védekező pozíciót veszek fel, csak akkor próbálok támadni, amikor biztosra tudok menni. Időnként hátranézek a két támadás között mi van a többiekkel, elhullottak-e már, hogy hátulról ért támadás vagy elhagytam-e a kört.
Látod, hogy Gren a földön ül, Farkas a nagyúr közelében harccol, a többiek a helyükön vannak, úgy hadakoznak. Ahogy jobban tekingetsz a hátad mögé, a szemed sarkából mintha látnál valami elmosódott alakot.

Hyas-t magamhoz hívom a nyelvemen és a kéznélküli csondtvázat kezdjük el ütni, majd sorban amelyiket látjuk magunk körül úgy, hogy mikor ő a támadásból húzza vissza a pengéit, akkor én támadok.
Ő most épp egy páncélozott döggel hadakozik, de a hívásodra bólint,és elkezd felét araszolni.

- Nézzük hogy harcolsz egylábon! - vicsorgok a zombi képébe.
A hulla lábát támadom, minden erőmet beleadom az ütésbe. Ezen cselekedetem hangos ordítással kisérem.
Nekiveselkedsz, de pechedre valahogy nem jön össze a támadás, a vágás félremegy és elsuhan a csontváz medencéje fölött.

[VérGyöngyTyúk Z]

A féllábú továbbra is kitartóan próbál rugdalózni, de nem sok sikerrel...
Hyas a nagyúr mellé manőverez, a páncélos dög követi őt. Hyas igyekszik úgy fordulni, hogy se a keznélkülinek, se a páncélosnak ne legyen háttal, ezt úgy tudja elérni, hogy hátát a nagyúr oldala fel néz, és ő féloldalt kerül mind a két támadónak. A nagyúr jelzésének megfelelően a kéznélkülire támad, így rövid időre mégis hátat kell fordítania a másiknak. Csapása nyomán megreccsen, de nem törik el a kéznélküli egyik combcsontja. Utána még idejében fordul vissza, hogy rövidebb pengéjébel kivédje a másik támadását.

Gren: érzed, hogy valaki megragadja a derekadat, és megpróbál visszarántani a földre. Ez egyelőre nem megy neki, de elág erősen tart ahhpz, hogy se előre, se hátra ne tudj mozdulni. Ezt az eddig támadó páncélos hulla ki is használja, és lesujt a válladra (-8 FP).

Alysium: a hátadon ismét érzed a fagyos érintést, de most valahogy erősebben (-4 FP), a téged támadó dög pedig végigvágja a másik karodat, ahogy védeni próbálod a támadást (-6 FP)

Farkas: a te kis kedvenced is támadásba lendül, de lazán elkerülöd a vágást.
Tovább támadod a kezét, amit megkezdtél, és ismét csak sikerül eltalálnod, a csont hangosan reccsen, furcsán mozdul egyet, de valami még tartja, mert nem esik le a keze.

Quintar: az előtted lévő csontkupac úgy látszik megsértődött, hogy bántani akarod, és ezúttal úgy nekiveselkedett, hogy el is talál (-3 FP)

Közben még három tetem mászott elő, és veszi felétek az irányt.

Amikor a páncélos lesujt próbálom teljes erővel eltalálni a lábát, hogy égre felboruljon. A fájdalmas csapást morranva fogadom és magamban erőért fohászkodok Tooma-hoz. Miután felé sulytottam a fél kezemmel elengedem a bárdom nyelét ( az eltalált vállamhoz "tartozóval") és az egyik szenteltvizes üvegben lévő vizet a derekam körülfogó karokra öntöm (vagyis kicsit fölé, hogy a ruhám is áztassa meg kissé és ha körbefog akkor minél jobban szétcsorogjon a karokon)
A páncélost eltalálod, nem ugrik félre. A fegyver csikorog a csonton, de nem töri el azt.
A szenteltvizet szétlocsolod, az eredményt nem látod, csak sejted.

A sérülések egyre jobban gyengítenek és egyre nagyobbak. Szitkozódom magamban, hogy nem képesek a hátvédet rendesen tartani és hogy a kör is nagyjából megváltozott, vagy legalábbis így hiszem.
A mellettem harcolokhoz:
- Zárjátok a kört, majd egy hátrabukfenccet csinálok és felpattanok. Erősen koncentrálok, próbálom keresni az elmosódott árnyat, amit láttam és minden erőmet összeszedve sújtani egyet felé, vigyázva, hogy mást a túloldalon el ne találjak.
Valami agyagtalan de nagyon higed dolgon sikerül kerüsztülbukfencezned, ami elég kellemetlenül érint (-4 FP). Addig-addig forgolódsz míg észreveszed, hogy az elmosógott alak megint csak mögötted van. Felé sujtasz, és a penge szinte akadálytalanul halad át rajta, de valószínűleg így is megsérülhetett, mert sikoly szerű hangot hallat. Elég kellemetelen hangja van, de nem elviselhetetlen.

Na jó, ennyi volt, elment a kedvem a harctól! - motyogom magam elé.
Azért a csontit bántani akarom. Mostmár mindegy hova, csak eltaláljam, csapok. Ha van egy szusszanásnyi időm, körbenézek, hogy lássam, csak nekem ekkora elenfel a zombi?
Valószínűleg a nézelődés jobban lekötött, mint atámadás, mert a kardod pngéje nagyívben elkerülte az ellenfeledet. Körbepillantva látod, hogy a nagyúr, Hyas és Farkas egy kupacban hadakozik három döggel, Alysium egy páncélos alakkal meg valami szellemszerű lénnyel bajlódik, a törpe a földön ül, kezek fogják a derekát és a bokáit, közben ő igyekszik védeni a felülről érkező támadásokat.

[Massza Rex]

A páncélos-kardos hulla támadásait igyekszem kivédeni és ha lehet akkor a "jó" karom acél alkarvédőjével félrevezetni a pengéjét. A másik kezemben a bárddal lecsapok a lábaim fogó kezekre és közbe a derekam feszítem-tekergete, hátha sikerül "letépnem" a szenteltvíz marta karokat.
A támadásokat sikerül védened, és a bokáidat tartó kezeket is eltöröd, és azok elengednek. Az élőhulla valószínűleg megsértődött a dúrva bánásmódon, ezért elkezdett előmászni, és ezzel a lendülettel bokán is harapott (-1 FP).

Ha tudok, segítek Grennek (támadom az ellenfelének karját), hogy fel tudjon állni.
Elhátrálsz a "rajongódtól", aki lelkesen követ. A Grenhez érve a derekát tartó kezeket tudod támadni. Úgy helyezkedsz oldalt, hogy a törpét ne csapd derékon, és eltöröd az egyik kezet, a másik csak megreccsen. A páncélos csonti, aki követett úgy dönt, hogy felháborító, hogy nem vele foglalkozol, és egy vágással felhasítja az oldaladat (- 6 FP)


Hyas-al szinkromban támadok az élőholtakra.
Olyan összeszokottan, és öszhangban mozogtok együtt, mintha nem ez lenne az első csatátok, amit közösen vívtok meg. A kéz nélküli csonti továbbra is rugdalózik, de nem sok sikerrel, viszont ti egy-egy jól irányzott vágással megszabadítjátok a lábaitól is, így a földre esik, bár tovább mozgolódik, de láthatóan ártani már nem tud nektek. A meletted lévő páncélos alak rádtámad, védeni próbálod, sajnos nem sikerül jól, a pengéje megcsúszik de szerencsére épp csak karcol (-2 FP).

Alysium:
A kissé elmosódott alak hirtelen eltűnik a szemed elől, te elfordulsz, hogy megnézd merre lett, és ez ment meg a mögötted lévő páncélos alak támadásától (ha a helyeden maradsz, valószínűleg atszúrt volna a kardjával).

Quintar: A bokszbajnok csontid tovább próbálkozik, de valahogy nincs szerencséje, mert nem talál el.

A frissen érkezett három zombi közül kettő a nagyúrat és Hyast választja egy Farkashoz és Grenhez oldalog oda. Fegyvertelenek és nincs páncéljuk. Egyikük Farkasra támad, de elszúrja, a másik kettő Hyasra, ő védi az egyiket, a másik viszont állon vágja.

Na akkor megint eltűnt, "örvendezek", mert valószínűleg megint hátulról próbál majd támadni. Most igyekszem a páncélos alakot úgy támadni, hogy közvetlen a támadásom után helyet változtatok, megpróbálom növelni az esélyem, hogy ne találjon el avval, hogy állandó mozgásban maradok, sosem maradok ugyan azon a helyen, amíg a hely engedi, össze-vissza ugrőálok, pozíciót váltok és támadok a páncélosra.
Sikerül felhasítanod a páncélos páncélját.

Najó, nem nézelődök tovább, mostmár a hullára koncentrálok. Mivel mindenki foglalt, s nekem szerencsére csak ez az egy fegyvereteln hulla jutott, "feltartom" még kicsikét, mert levágni biztos nem tudom.
Minden igyekezeted ellenére nem tudod megsebezni az ellenfeledet.

[VérGyöngyTyúk Z]

A kardos támadásait védem továbbra is, közben egy morranással fogadom a zombi harapását. Az újabb harapós, kéztelen zombit miközben próbál kievickélni a földből a vasalt lábbelimmel annyiszor rúgom erőből arcba amennyiszer bírom mielőtt még "kiemelkedik" a lábam "hatósugarából".
Sikerül fejberudnod a zombit, sőt olyan jól megy, hogy átszakad a koponyája az egyik oldalon, viszont a lábad beleszorul a fejébe...
A kardos alak támadását félig sikerül védeni, a pengét arrébb lököd, de így is megkarcol (-2 FP). A derekadat még egy kézzel fogja az egyik dög, aki úgy dönt, hogy elkezd kimászni, közben belekóstolna a derekadba, de a láncinget nem bírja átharapni.

A fájdalomra csak sziszegek, had izguljon a nép, mennyire súlyos a Bajnok sebe. Mosolytalan ellenfelem aroganciája felbőszít, így most vele fogalkozom. Egy összehangolt ikervágással akarom levágni a fegyvert markoló kezet.
Sikerül levágnod a kezét, viszont ő a másikkal arconcsap (-3 FP). Közben a fegyvertelen hulla is igyekszik alkotni, megpróbál megütni, de elhajolsz előle.

Alysium: a fegyveres hulla ismét rádtámad, ezúttal nincs olyan szerencséd, mint az előbb, sikerül megvágnia (-3 FP). Viszont örömmel tapasztalod, hogy az elmosódott alak nem támadott újra.

Quintar: ha tudna érzelmeket kifejezni az előtted kalimpáló csonti tuti dühös lenne, mert még mindig nem bírt eltalálni...
Míg az előtted álló ellenfeleddel foglalkozol valami fagyos hideget érzel a hátadon (-4 FP).

Továbbra is a páncélost támadom, igyekszem a fegyverforgató csuklóját támadni, levágni, ha sikerül. Első körben nem természetesen nem a levágásukkal próbálkozom, hanem a tartó inakat elmetszeni, hátha az is elég. A sok sebesülés kezd elhatalmasodni, ha nem nagyon járok sikkerrel abszólút védekező harcot folytatok.
Egy élőhalott csontvázon ritkán vannak inak...
Sikerül eltalálnod a kezét, reccsen egyet, de nem törik el.

Megnézem mi volt az ami hátulról támadott. Igyekszem úgy állni, hogy mindkét támadónak oldalt legyek. Támadásomat a régi ellenfelémre indítom.
Egy elmosódott alakot látsz a hátad mögött, de azután, hogy felé fordusz eltűnik. A látvány úgy meglep, hogy a támadásod teljesen félremegy.

Én nyomom folyamatosan tovább Hyas-al.
A páncélost véled veszélyesebbnek,, így vele foglalkozol, közben Hyas a másik kettővel hadakozik. A fegyvert tartó kezét célzod, meg és a támadásod nyomán megreccsen a csont, de még kitart. Hyas úgy áll féloldalt félig melletted, félig mögötted, hogy a másik két dög ne tudjon elérni téged, így csak a páncélos támadását kell kivédened, ami sikerül is.

[Massza Rex]

Egyre mérgesebben csapkodok, bőszít ellenfeleim szokatlan makacssága. A frissen levágott kezűre koncentárlok, a másik kezét is próbálom levágni.
Eltalálod, a csont recsen, de kitart, közben a kézcsonkjával odasóz neked egyet (-3 FP).

Védekező harcba kezdek, folyamatosan mozogva, tekintetemmel az átteccő dögöt keresve. Közben persze a csontiharcosra is figyelek. Úgy helyzkedem, hogy láthassam a többieket is, s ha a szellemszerűség valaki mögé kerül figyelmeztetem.
A védekezés jól megy a csonti nem talál el. A szellemszerűséget nem látod egyelőre.

Továbbra is azt a kezét támadom, amiben a fegyver van és amelyik már megsérült. Ezután, ha nem változik a helyzet, mindenki képes tartani magát, akkor módszeresen a másik kezét, majd a fejét, lábait.
Sikerül eltalálnod a kezét, de nem olyan jól, mint az előbb, a vágás elcsúszik az alkarvédőjén, ő visszatámad, de neki se jön össze igazán, épp csak karcol (-1 FP).

A javamra fordítom a beszorult lábam és, hogy a derekam is "csak" fél kéz fogja. A bárdom fejjel lefelé fordítom és a pengéjét a derekam fogó karra támasztom, a nyelével védem-vezetem félre, ha csap a kardos, miközben megfeszítem magam és a bárdra-"fejbe" támaszkodva szinte kitekeredek a kar "öleléséből" és térdre kecmergek aztán felállok.
Némi erőlködés árán sikerül a manőver, azzal a szépséghibával, hogy a páncélos rajongód a már sebzett válladat (ami ellentétes oldalon van, mint ahol a kéz, ami szorítja a derekadat) ismét eltalálja (-5 FP).

Én folytatom amit eddig.
Egy jólirányzott vágással lenyisszented a páncélos fegyvert tartó kezét. A másik kézzel indított támadásást nem sikerül védened (-3 FP) Hyas ledarabolja az egyik fegyvertelen kezét, közben kap egy nagyobb ütést a másiktól.

[naramis]

Ebben a körben is védekező harcot folytatok, s "keresem" a szellemszerű dögöt.
Ő hamarabb talál meg, ismét a hátadon érzed az érintését (-2 FP), de most nem ér felkészületlenül, így viszonylag időben sikerül eltávolodnod tőle. A csonti épp akkor indítja az ütést, mikor ellépsz a mögötted lévő alaktól, így az ökle csak a hült helyedet találja el.

Most, hogy végre újra talpon vagyok kiengedem a dühömet. A bárdom úgy fogom meg, hogy a sérült kezem markolja a nyél végéhez közelebb, így az csak irányt szab a csapásoknak, az erőt a másik kezemmel viszem az ütésekbe. Kissé arrébb "táncolok, hogy a három zombi ne tudjon egyszerre támadni (elmozgás közben ügyelek a karokra a földben) aztán Tooma nevét harsogva lecsapok a legközelebbire (végtagra célozva, ha a páncélos-kardos az akkor a fegyverforgató kezét)
Igaz, hogy talpon vagy, de leginkább csak féllábon, mert a másik még mindig be van szorulva a hulla koponyájába, így nem tudod megvetni a lábad, hogy odasózz bárkinek is, és "arrébb táncolni" sem bírsz. Aki a derekadat fogta kintebb kimászás közben a térdhajlatodba harap, ami igen kellemetlenül érint (-4 FP), a beszorult lábadba harap, így nem okoz gondot megtartani az egyensúlyodat. A fejetlen levágott kezú zombi (aki a bokádat fogta) elkezd kifelé dúródni a földből. A kardos, páncélos rádtámad, de ezúttal nem talál el.

Ránehezedek a "koponyás" lábamra (had törjön ki a nyaka - már a ránehézkedés felállás manővernél kitört, csak a koponya a lábadon maradt...), a bárdom nyelét megtámasztom a "fejen" és kitépem belőle a lábam. Közben igyekszem elkerülni az újabb harapást és a páncélos-kardos támadását. A bárd fejét pajzsként használom ha kell.
Sikerül kiszabadítanod a ládabat.

Azt hittem gyors menet lesz. Sebaj. Legalább lát a nép egy kitartó küzdelmet is, ha már kifizették a belépőt. Bal kezemmel nem támadok többet, csak a védelemre koncentárlok vele. A jobb pedig továbbra is a kéz levágásán fáradozik.
Sikerül a páncélos muksó másik kezét is levagdalnod, amit valószínűleg nem vett jó néven, mert megpróbál megütni, de nem megy neki. Közben míg a fegyveressel bajlódsz a fegyver nélküli csonti (aki eddig féloldalt állt neked) mögéd kerül, és ráugrik a hátadra, kézzel-lábbal belédcsimpaszkodik, és beleharap a nyakadba (-3 ÉP 6 FP).


Továbbra is a páncélos csontváz fegyverforgató kezét próbálom támadni, folyamatosan próbálom támadás alatt tartani, hogy kisebb esélye legyen pontosan koncentrált ütést bevinnie nekem.
Sikerül eltörnöd a kezét, valamint védened a támadását.

Folytatom, amit eddig.
Eltalálod a páncélos másik kezét is, ami megreccsen de nem törik el. Hyas tovább hadakozik a másik kettővel.