Az Ezüst hold könnyei

[VérGyöngyTyúk Z]

Online M.A.G.U.S. játék. Talán nem túl szabályos, de remélhetőleg ki itt belép nem bánja meg!


Átdolgozódás:

Tinta és Henger

részlet:

.. Gombolyag felállt a hajó orrába és szemét a közeledő partra vetette. Aztán nagy nehezen visszahívta és berakta a helyére. Inkább csak nézte a partot. Az imént is hányt mikor a szeme pörögve szállt a levegőben és még mindig szédül.
Csak állt és nézett előre. Ólomszürke haját nem bírta megrezzenteni sem a szél (hiába no, azok az ólomgőzben töltött évek, nagybátyja zugnyomdájában, ahol gőzölgött az ólom és a forró szeszkazán) ajkára kiült a bontatlan üveg pálinkát megpillantó idült alkoholisták mosolya. Széttárt karokkal akart tájtanikos jelenetet játszani, de az alkohol által ráruházott csekély egyensúly nem tette ezt lehetővé. Szerencsére nem először utazott ezzel a hajóval és a matrózok már előre rákötötték a horgonykötelet. Most elégedett vigyorral nézték ahogy kitárt karral, lobogó bugyirózsaszin köpennyel, ajkán elégedett vigyorral zuhan a vízbe. A matrózok koccintottak a jól sikerült fékezésre és miután a hajót lefékezte a tenger fenekébe fúródott ólomhajú hős, lassan felhúzták.
Látszólag vizihullává lett hősünk lilásfeketéskéken feküdt a fedélzeten, de társa a hegyesfülű-farkú félhelf ismerte a megfelelő varázslatot.
Dobozos sör nyitásának szisszenése hallatszott késpengével meccett ajkai közül.
Gombolyag szeme felpattant és cikázva kereste a sört. Kezében mintegy varázsütésre, harcra készen villant a Tescolandi durvától kapott ezüstözött sörnyitó. Mikor észlelte a sör meg nem létét, erősen durva nézésben részesítette a félighelfet:
-Nevedhez íllő pofont kapsz ám, ha mégegyszer ijet csinálsz!
A félelf behúzzta a nyakát és szomorúan gondolt saját kezűleg felkoncolt és kísérleti alapanyagként alkalmazott szüleire akik a Falig Taknyon- névvel "ajándékozták meg.
-Bocsáss meg kérlek - szólt a lassan az utolsó ráakaszkodott ráktól, sellőtől és adóbehajtótol is megszabaduló ólomsérós hőshöz. - de azért a fejesed méltó volt hozzád. Csak sajnos nem volt kéznél a térmágikus polároid vésőm, hogy megöregíccsem.
-Sebalj majd látod még ha erre járunk. -szólt oda kissé nyugodtabban Állat-nak Gombolyagés félszeg mosollyal indult a fedélköz és az ott található tömény italos hordók felé.

Részlet:
A Vihargárda ezernagya furcsálkodva nézte ahogy egy fél abasziszi falanx, 1500 ilanori lovas és vagy négyezer ork menekül egyetlen irdatlan tömegben a hágón át. Embereivel kiragadtatott egy menekülő asziszt a tömegből és kérdőre vonta:
-Mond mi történt vagy kiontatom a belsődet!
Az aszisz halálra sápadt arccal meredt a hágó bejárata felé:
-Engedj! Engedj!- könyörgött. - A hegyekben elszabadult a pokol! Valami mágusz kiszabadíthatta az őrület démonait és most erre tartanak! Ennyien maradtunk csak az egyesített seregből ami körötted látsz!
-Mégis mi történt?
-Nem tudom pontosan, csak azt, hogy egy síri hang dörgött végig a csatarendünk felett és a pálinkafőzés valamint az obasz beözönlés nyelvi metódusai közötti összefüggést fejtegette. Aztán megjelent egy sovány fickónak látszó démon és megölt vagy négyezer ilanorit, mert szerinte egy ritka védett virág utolsó természetes élőhelyét taposták el. Aztán jött egy másik nagy fekete alak és róka, meg medvecsapdákat idézett a fejünk fölé.
Egy macskamozgású gyors figura pörgött körülötte és azt ordibálta, hogy nem így kell azt csinálni és megölte az orkok 3500 harcosát, aztán egy fél falanxot felaprított szendvicsnek. De az igazi rémség ezután jött...
-Mond már!- üvöltött rá az ezernagy, de az aszisz kigúvadt szemekkel meredt a hágóra. A völgyben egy karcsú alak tünt fel hófehér haján megcsillant, majd hanyattesett a lenyugvó nap sugara, és repkedő hajszálai közt glóriaként örvénylett a langy esti szellő.
Az ezernagy kíséretében lévő egyik száznagy szólásra nyitotta száját és az aszisz már nem tudta kitépni magát a vezér kezéből, hogy akár élete árán is megakadályozza a démon felidézését.
-Húúú.. de giccses kép.
Az aszisz térdre rogyva hörögte az ezernagy felé:
-Itt pusztulunk mindnyájan.
A démon szózatát még hallotta mielőtt elméje végleg megbomlott volna, hogy üvöltve zuhanjon az őrület örvényébe:
-MELYIK TAPLÓ SZÓLTA LE A HAJAM?!?!?!



Részlet/2

Miközben a hullámok lágyan ringatták a hajót és a korlátnál a földi patkányok sora hányta reggelijét a habok közé (persze nem lapáttal és kivéve a törpét, mert az nem érte fel a korlátot és a nyitott raktérbe hányt amit később többen rossznéven vettek) egy keménykötésű alak bukkant fel a hídon.
Hajába belekapott a szél és két merészebb sirály.
Mikor lelépdelt a lépcsőn és egy könnyed fejmozdulattal kisuhintotta hajából a döglött sirályokat, (meg két cápát amik fürdőzés közben lettek öngyilkosok) nőies alakján megcsillantak frissen olajozott svárcenegger izmai és mikoron egy laza mozdulattal a tengerbe rúgta a lábát csókolgató martózokat így szólótt lágy, viskitől és dohánytól kimarjult, finoman hörgő hangján a pipája mögül kisercintve:
- Mi van 'azzeg romlott kaját zabátatok aszt most kétpofára osztyátok a halaknak?

[VérGyöngyTyúk Z]

Nos népek elkezdhetés vére rendesen nekikésülni.
Egy kis ismertető az eddig jelentkezett leendő jáccósokról:

Chris, a Morgena papnő
Fedőneve: Dráj vetter taft (barátoknak: Ó Te kedves Királylány)
A mondat amit hallani akarsz tőle: Ojan jól érzem magam!
A mondat amit nem akarsz hallani tőle: Az ott egy hajszálam a kezedben?

Aúú, az elf varázsló
Fedőneve: Virágoskert (barátoknak: Liliomfi)
A mondat amit hallani akarsz tőle: Ezen a vidéken minden növényfaj közönséges és máshol is nagy számban tenyészik.
A mondat amit nem akarsz hallani tőle: Ez egy naaaagyon ritka növény, szegény épp haldoklik. Emberi testel kéne megtrágyázni akkor virágozni is fog!

Pettyes, a Khál
fedőneve: Bugylibicska (barátoknak: dzsilett)
A mondat amit hallani akarsz tőle: Majd én megvédelek!
A mondat amit nem akarsz hallani tőle: Na figyu a kardot így kell forgatni!


A két per pill nemnaon jáccós:

Arwyl, a Dartonita paplovag
Fedőneve: Fekete konzerv (barátoknak: tartóshusi)
A mondat amit hallani akarsz tőle: Majd én előremegyek!
A mondat amit nem akarsz hallani tőle: Ezért holnap kicsit megviccellek majd!

Steve, az illuzijonista
Fedőneve: Dávid Q/field (barátoknak: Rodolfó)
A mondat amit hallani akarsz tőle: Üjj le nyugodtan és nézd miket tudok.
A mondat amit nem akarsz hallani tőle: Tök tuti ez a rohamozó orktörzs illúzijó mi? Pedig én csak eggyet akartam csinálni. Azt ott leghátul.


Massza Rex, az öreg Krad pap
Fedőneve: Könyvtáros (barátoknak: szómenéses könyvmoly)
A mondat amit hallani akarsz tőle: Megsértettél. Többet nem szólok hozzád!
A mondat amit nem akarsz hallani tőle: Na figyeljetek elmagyarázom!

Deni, a zamazon
Fedőneve: Rambóné Klingon Etelka (barátoknak: Teri-minátor)
A mondat amit hallani akarsz tőle: Üljetek nyugodtan, majd én elintézem.
A mondat amit nem akarsz hallani tőle: Gyere ide megölellek!


Hát egyenlőre ennyien vagyunk. De ha még akar jönni valaki aszt szívesen várjuk!

[VérGyöngyTyúk Z]

A kaland a Pyarron szerinti 3698. esztendő tavaszán kezdődik Alborne tercének második, az Álmok havában.
A tizennegyedik zászlóháborút követő második békeév. Észak országai békét kötöttek, hogy minden erejükkel a Manifesztáció ellen harcolhassanak.
Dél Ynev-en tombol a Manifesztációs háború, Kráni és Pyarroni csapatok harcolnak válvetve az Ibara poklában, a dzsadok otthonaikért vívják elkeseredett harcukat a megállíthatatlannak tűnő Amundok ellen. Az északra menekülők áradata egyre duzzad, míg északról harcosok, papok és kalandozók csapatai tartanak délre meggyőződés, parancs, vagy haszonszerzés okán.
Eközben a felszín alatt északon oly dolgok kezdődnek és érnek véget, mik népek és országok sorsát döntik, döntötték el.
A béke ugyan szavatolja az országok békéjét és az addigiakhoz képest nagyobb védelmet nyújt a területükön élő, utazó idegeneknek, de nem szabad elfelejteni, hogy a személyes ellentétek ugyanúgy teret kapnak mint addig.
S míg a világ nyíltan vagy a felszín alatt forrong, Abaszisz fővárosában, Ifinben maroknyi idegen készül találkozni. Egymástól távoli országok szülöttei, kik pár éve még tán egymás vérét ontották volna. Nem ismerik egymást és céljaik is különbözőek, de még nem tudják, hogy a jelen kalapácsa a múlt üllőjén kovácsolja őket a jövő pengéjévé.

[Chris]

Aúú: Blue Lehet, hogy az elején nem játszik. A karaktere viszont addig is NJK-ként koming.
Chris: DarkSlateBlue Bemesélés folyamatban, a karaktere kissebb hiányokkal, de kész
Massza Rex:DarkGreen Bemesélés folyamatban, a karaktere kész.
Pettyes: DarkOrchid Bemese folyamatban a karaktere kész
Steve:Orange. ??????

Z a VérGyöngyTyúkok Ura (mint én DarkRed

[VérGyöngyTyúk Z]

Helyszín: Az Ifin főterétől nyíló mellékutcában, a főtértől úgy 500 lépésre található kis téren álló Zsivány Ló fogadó.
A fogadó kívülről 3 szintesnek látszik, alsó két szintje kőből a legfelső fábol való. Ablakait homályos üveg fedi, vastag fatáblák csukhatók rá belülről. Belépve egy tágas ivórészbe jutsz, a kihallatszó mormogás, mint kiderül a vendégektől származik. Vagy kéttucatnyian vannak a teremben de túlnyomó részük törpe, közülük is tucatnyian teljes fegyverzetben. Esznek, isznak beszlégetnek. Az ivó bal oldalán a teljes falat elfoglalja a hosszú pult, mögötte egy ember és egy törpe sürgölődik bőrkötényesen. a pult mögött italos álványok, hordótartó bakok (csapravert hordókkal) vannak és két ajtó. az egyik (a kiáramló gőzök alapján) a konyha felé nyílik, a másik mögött mintha folyosó nyílna. A bejárati ajtó falán féltucat ablak sorakozik, a fal mellett téglalap alakú asztalokkal. A bejárattal szemben hosszú padok és asztalok a fal közepén hatalmas vassárkány duhog, mellette halomban állnak a hasított rönkök. A teremben vagy száz férőhely lehet. A jobb falon csak két asztal, köztük egy lépcső vezet az emeletre.

[VérGyöngyTyúk Z]

FIGYELEM!
A mai napon elkezdődik a kalandolás Aki még nem lett bemesélve ne aggódjon az igazi hepaj vele együtt kezdődik. De hogy addig se üljön tűkön ki már kész hát legyen!
Arra kérek mindenkit, hogy a láttatni másokkal nem kívánt dolgokat feketével írja be, illetve ha kérdése van akkor Hódban zöldeljen

[Massza Rex]

Illendően köszöntök mindenkit (Ryel-nél fel is állok, amíg leül). Amikor kérdezik, hogy leülhetnek, midig Íshar és Meríín-re nézek, hisz én is csak vendég vagyok az asztaluknál. Maradok lent és figyelek mindenfele, csak kiderül előbb vagy utóbb, hogy mi ez a nagy izgalom.

[aúú]

Bocsásson meg hölgyem, de egy tengerparti faluban, a mi kis társaságunk olyan, mint egy égig érő fa a sivatagban... aki arra jár, annak bizony egyből feltűnik, így azt hiszem, hogy a feltűnésen már túl vagyunk. Viszont ha látványos védelmet csinálnuk, akkor akár a támadók esetlegesen akár el is állhatnak támadási szándékuktól, így megkönnyítve az éjjeli pihenésünket.

[Chris]

Miután mindeki elhelyezkedett, beszállok abba a batárba, ahova Feran is ült, lehetőleg mellé, amennyiben ott nincs hely, akkor vele szemben.
Be tudsz ülni mellé.
A kocsik kerekei csikorognak ahogy keresztültörtök a törmeléken. A falu felé kanyarodtok ahol nagyban folyik a helyreállítás. A félig elsüllyedt hajó használható dolgait nagyban "mentik" kifelé. Feran megállítatja a kocsit és a munkálkodó férfiaknak kiállt:
-Jó reggelt! Mi történt az éjjel? akkora viharszél csapott ránk a dombok közt, hogy azt hittük itt a világvége.
Egy közelben dolgozó férfi felnéz.
-Kalózok nekiestek a hajónak. Előtte valami ördöngős dolgot csináltak mert a tengeren a másik hajóból akkora láng jött ki, hogy aszittük az istenek sújtottak rája.
Még szerencsénk, hogy az öreg Gerbe szólt tennap reggel, hogy rossz este lesz. Meg aztán vót más figyelmeztetés is. De hálégnek alig esett baj.
Az egyik közelebb lépő férfi rápisszeg, mire meggyorsítja a szavait:
-De minek is fecsegek. A kalózok gyüttek a hajós idegenek meg mentek. Csak azt sajnáljuk egyedül, hogy a dagadtpofájút aki a hajóval jött nem kapták itten. Az mán tennap hajnalba, kikötés után elhajtott hat szekérrel ifin felé.

Feran megköszöni a tájékoztatást és indulást int.
A falut hamar elhagyjátok és nemsokára kiértek a dombok közül is.
Sík terepen haladtok a tengerrel párhuzamos úton. Másik oldalatokon szélesen húzódik a friss vetés.
Gil könnyedén kocog a kényelmes tempóban haladó batárok mellett.
A vezető szekéren Íshar valamit kiállt mire Meríín feláll a bakra és úgy kémleli a távolt.
Íshar kinyit egy kicsi ablakot és beszól az utastérbe:
-Mesze előttünk vannak az úton. Porfelhő, kocsi vagy több. Meg valami oldalút van gázolva a vetésbe. Mingyárt odaérünk.
-Meeríín ugyanezt közli a többiekkel is és Gil-nek is lekiabálja.

[aúú]

Gil előrefut és a földet vizsgálja míg a batárok oda nem érnek. Aztán kocogva melléjük sorol:
-5-6 szekér fordult itt az útra. A lovaik fáradtak már.
Feran megállítja a kocsikat mikor a távolban - a kocsiból kihajolva - ő is észreveszi a porfelhőt.
-Lassan napközépre jár. együnk egy kicsit.
A batárok félrehúzódnak az útról. A négy törpe nekiáll száraz uszadékfát és ágakat keresgélni, majd hamarosan kis tüzet raknak egy jókora vasállványos kanna alatt és teát főznek meg levest.
-Ki mit gondol a nyomokról? Karaván lehet? Ha az, mirét a szántón át jöttek és nem az úton? -kérdi Feran a teáját kortyolgatva.

Ha egyszer már megálltunk kiszállok a kocsiból, megmozgatom magam, aztán kérek egy kis teát, még nem vagyok éhes, úgyhogy a levest kihagyom. Míg elfogyasztom a teámat körbejárkálok, hallgatom ki mit beszléget.

Valószínű azokról van szó, akikről még a faluban beszéltek. Bizonyára csak elterelés volt, hogy Ifin felé mennek, ezért is tettek kerülőt és valószínűleg ennek köszönhető, hogy a lovaik is ilyen fáradtak.

Tömzsipöröly levest kavargatva kotyog közbe:
-Nem lehetnek mások? Elvégre nagy ez az ország.

De természetesen, lehetnek mások is.

- Szerintem Gil-nek lehet igaza. Ha ők azok bizonyára kerültek és fáradtak, no meg az 5-6 szekér is elvileg ezt igazolja, amit a férfi mondott a kikötőben, persze valóban más is lehet.
Lenne egy kérdésem!
- Miért követjük őket, vagyis mit akarunk tőlük?
Feran kissé csodálkozva néz rád:
-Nem követjük őket. Egyszerűen nekünk erre visz az utunk. Csak megfontolandó, hogy beérjük és lehagyjuk-e őket. Elvégre ha ők a hajóról vannak, akkor lehet, hogy ami miatt a kalózok elpusztítottak két hajót az náluk van. Kockázat.

Feran és Dhar beszélgetését végighallgatom, majd hozzá fűzöm:
- Ebben az esetben érdemes lenne vagy jóval leelőznünk őket, vagy jóval lemaradnunk. Meg tudnánk őket előzni egyáltalán?

Feran a távolságot becsülgeti.
-Gil talán jobban meg tudná ítélni, de szerintem csak vágtázva tudnánk őket a kikötő előtt eléggé lehagyni. Ha viszont legalább ekkora távolságot tartunk, csak késő este, vagy reggelre érünk a kikötőbe. Viszont nem szeretném hátulról vágtatva megközelíteni őket. Ha a hajóról valók, még a végén üldözőknek vélnek és a rémült menekülők nem riadnak meg semmitől, hogy megállítsanak minket. Két hajót már feláldoztak. Két batár mi ahoz képest?