Csak szöveges beszámoló...
Nem voltam hajlandó fényképezőgépet is vinni magammal...
Így is erősen túlöltöztem, bele se fért a hátizsákba az a sok ruha, amit levettem magamról indulás után...
Már az első pont fele neki kellett vetkőzni, innentől többen is szóltak, hogy nyitva a táskám... hát igen, majd este be lehet csukni, amikor újra felöltözöm...
A túra egy kellemes emelkedővel kezdődött, fel a Nagy-Kevélyre, ahol útközben csodás látványban lehetett részünk: a reggeli pára még a város felett, a hegytetők alatt lebegett, nagyon szép volt. Az egri vár másolata szintén kitűnően látszott, ezt majd valamikor közelről is meg kéne nézni...
Dömösön valakihez mentő jött... bár nem tudom mi történt pontosan, gyanítom, hogy leszakadt alatta a kerítés... A túraútvonalat egy kerítéssel szépen lezárták, és kiírták, hogy valamerre meg lehet kerülni... Az esti beszámolók alapján a korai teljesítők itt még teljesen ép kerítéssel találkoztak, nálunk már az egyik betonoszlop ketté volt törve. Én azt hittem direkt, hogy könnyebb legyen az átmászás a kerítésen... Ezek szerint nem biztos, hogy direkt volt...
Újabb gyönyörű emelkedő fel Dobogókőre, itt már kezdett hűvös lenni. És kezdtek nagyon sokan lenni a bámészkodók is.
A 35 km-es távnak itt volt a vége, no de nekem nem ez volt a cél...
Innen a következő pontokhoz csak lefele kellett menni, eközben be is sötétedett. A 7. pont előtti kanyargós szakaszon már hatalmas szentségeléseket lehetett hallani, hogy sose érünk már oda...
Itt egy csárda előtti parkolóban volt egy újabb frissítőpont, és az egyik 50-es táv vége. Itt egy kis megpihenés, evés-ivás, aztán irán votább, mert még ez se volt a végcél...
Bár itt már erősen gondolkoztam azon, hogy normális vagyok-e...
A következő pont nagyon közel volt, mégis jó kis emelkedőt kellett lekűzdeni... Ezután egy 5 km-es szakasz jött, ami valami örökkévalóságnak tűnt a sötétben... A táblák szerint tilos letérni a kijelölt útról, ez sötétben nem is bizonyult olyan egyértelműnek...
És amikor már csak 6km-nyire volt a vég, akkor még egy hegyet meg kellett mászni a korom sötétben, a Nagy-Szénási emlékfalhoz. Ez biztos szép hely, a kitűzőn, itineren és oklevelen is ez szerepel, ott a sötétben azonban azt hittem, hogy csak valami régi épület maradványa, amiből már csak a fal áll...
Úgyhogy meg se néztem... Bár ekkor már ez nem is nagyon érdekelt volna, már csak be akartam érni a célba...
Innen már csak 3km, és be is értünk Nagykovácsiba, a 66+km hosszú túra végére. Huhh...
Volt, akinek még ez se volt elég, és mentek innen még 20km-et, de nekem ez is bőven elég volt... Ma például nem szándékozom cipőt húzni...
Jó kis túra volt ez, az eddigi leghosszabb túrám. Nem hiszem, hogy ilyen távokból rendszert csinálok, a vége fele már erősen elgondolkoztam azon, hogy normális vagyok-e...
Térkép:
Szintemelkedés:
(Az a minuszos nem tudom hogy jött ki, valammi zavaró körülmény lehetett... Metrót nem vettem igénybe a túra közben.
)
Idei stat:
831,9 km + 66,1 km = 898 km
Piros 65
Hybrid Mode
