Nem túl jó sztem, de oly rég írtam
Réges régen egy másik létsíkon ...
( Mikor még a legtöbb mese úgy kezdőtött: "hogy hol volt, hol nem volt..." (áram a konektorban, meg tévéadás)...
Mikor még örült a kiccsávó, ha a suliban valaki mesélt arról, hogy az unokatesója a nyár közepén is evett banánt és egyszer látott szinestévét....
Mikor a hahota és a kockás magazin rongyosra olvasott lapjaiért is közelharcot vívtak ha bedobtad a "közösbe"...
Szóval ha úgy vesszük, ez nem is olyan nagyon rég, még ezt a marhaságot sem tudtad volna elolvasni, mert a komondor +4 a vasár és ünnepnapi számszakkör gépe, a 16-os a "csak nézed nem nyúlsz hozzá, mert az egész sulié" gép és a 64-es a MINDENEK FELETTI ÁLOM voltak, a monitorod meg jó esetben, egy alig vibráló junoszty.
De hajj gyorsan változnak az idők.
Ma egészen addig kiröhögöd azt aki megmutatja a 20-68 megabájtos vincseszterét, amíg hozzád nem vágja (aztán csendesen hörögve agonizálsz és azért könyörögsz, hogy a mentősök hozzanak magukkal daruskocsit, leemelni a mellkasodról, bár a gerinced elég jól egyensúlyozza, csak a széttört bordáid miatt nem tudod a tüdőddel eléggé kikerülni és a májad is útban van, de legalább visszatartja a belszerveid.).
De asszem kissé elkanyarodtunk a más létsíkok ideg és bitfeszítő témájától.
Szóval. Hmm..
Szóval egy másik síkon, hol a mágijja uralta a világokat és istenek fallabdáztak a teremtményeikkel zsúfolt bolygókkal, többen is úgy vélték (mármint az istenek közül, mert a teremtményeiknek rendesen kuss volt parancsolva, max helyeselhettek) ideje lenne valami új dolgot csinálni és más jáccótereket is kipróbálni.
S lőn.
Mindenféle sugallásokkal meg hasonló istenes cuccolással elérték, hogy a Föld addigi nyugodt, csendesen poshadó légkörében új dolgok teremtődjenek és új, addig elnyomott, kis népszerűségű próféták legyenek világhíresek és hatalmasok.
S lőn ez is. Elég körülnézni hová is jutottunk. Pl oda, hogy Te ott (jaja Te ám, meg az a sunyító fazon a vállad fölött) olvashatod ezt a körmölést, pedig lehet, h az életbe nem láttuk egymást (ki tudja tán jobb is így a világnak )
Szóval az istenek nekiálltak alkotózni itten, de mivel híveik nem voltak ezért furmányolni kezdtek, hogy a túróba jutnának itt igazi hatalomhoz. Bár tudták, hogy az első időkben még mágiájuk nem fogja őket úgy segíteni eme új, „nonmedzsikál” síkon, de idővel hatalmasak lesznek épp úgy mint saját hazájukban.
Na valamelyik bedobta a nagy ötletet. Könyvek amelyek róluk és a világukról szólnak! Amellett, hogy sokan olvassák a fejletlen, még nem szavazati joggal bírók közül (és mások is) akiknek így sikerülhet formálni a világképét, még a jogdíjak és utónyomások pénze is rendesen növeli a pénzalapot amiből majd a templomokat rendesen fel lehet építeni.
S lőn. (má megint. Kissé unalmas nem?)
Pár, addig névtelen, vagy épp neves írót jól „megihlettek” (lehetne csúnyább szóval is, de azt a fiatalkorúak miatt inkább nem) és beindult a biznic.
Vártak persze pár évet, hogy kellően elterjedjen a hírük, aztán valamelyik megint gondolt egy nagyot: Viselkedési normák és elvárások! Szintén könyv alakban, hogy a leendő szolgáik beletanulhatnak a szerepkörükbe! (plussz újabb jogdíjak és a kiegészítők eladása!)
Egyre jobban ment a bót és már érezték, hogy kezd megfelelő lenni a környezet, hogy előlépjenek.
Úgy döntöttek, hogy egy olyan pillanatot és helyet választanak amikor sok „hívük” van egy tömegben.
S lő.. hmmm..
És úgy történik vala.
Átléptek ama síkokon és teljes pompázatukban csillogának mikoron leszállának vala a földre, hogy hódolhassanak nékik új alatvalóik. Nem zavará őket, hogy mágiájuk még nem lesznek képesek használni egy ideig.
Pár óra múltán szomorúan, letörten kullogtak vissza eredeti síkjukra. Némelyikük kissé tépázottnak tünt, többeknek erősen hiányos fogsora és különféle színű bőrzúzódásai is voltak. A magukkal vitt ereklyék, isteni fegyverek legtöbbje hiányzott.
Egyikük, egy drabális böszme alak (nem nagy ikújáról, de annál nagyobb buzogányáról híres) megemelintette buzgorányát és kiköpött:
-Na melyik surmó javasolta a más síkok meghódítását?
Így tört ki azon síkon az istenek háborúja, míg a földön tovább folyt a XII. Life Szerepjáték Világkupa.
|