Számháló tanár jegyzetéből
A pilóta már bent ül a pilótafülkében, hamarosan indulnak - de ekkor megkíván egy
hamburgert. Odaint egy biztonsági őrt, ad neki pénzt, az őr pedig kimegy a repülőtér
elé. Tudja, hol van hamburgeres - mert a pilóta elmagyarázta neki - megveszi a
hamburgert, alaposan leellenőrzi, hogy az tényleg csak egy ártalmatlan hamburger
legyen, majd beviszi és odaadja a pilótának.
Azért hívják ezt a technikát proxynak, mert a küldő és a fogadó fél közvetlenül nem
találkoznak. Egy helyettesítő személy - a proxy - közvetít közöttük. Az egyik
elmagyarázza neki, mit szeretne, a proxy ekkor kimegy a vad, veszélyes terepre,
begyűjti a begyűjtendőket, majd ellenőrzés után odaadja a megbízójának.
Látható, hogy a direkt kapcsolat hiánya miatt a proxy jóval biztonságosabb, de ennek
a technológiának is megvannak a hátrányai. Mi van, ha a pilóta hirtelen egy
talajgyalut szeretne? A biztonsági őr csak hamburgerre lett kiképezve. Csak egy
hamburgerboltban tudja, hogyan kell viselkednie. Csak a hamburgert tudja
átvizsgálni, hogy tényleg hamburger-e. Csak a hamburgerhez van kis rózsaszín
műanyag doboza, amelyben biztonságosan tudja szállítani. Ha a pilótának talajgyalu
kell, akkor egy másik biztonsági őrt kell odahívnia, aki otthon érzi magát egy
exkavátor szaküzletben, aki meg tud győződni arról, hogy tényleg talajgyalut kapott,
nem pedig afgán öngyilkos merénylőt, és akinek van olyan rózsaszín dobozkája,
amelyben biztonságosan tudja szállítani a talajgyalut. Aztán a fókabébihez harmadik
biztonsági őr kell. És így tovább. Ráadásul mindegyik őrt folyamatosan képezni kell,
mert a fejlődés soha nem áll meg, a hamburger, a talajgyalu, a fókabébi állandóan
változik, átalakul. Arról nem is beszélve, hogy a fizetőeszköz is, és a pilóta lehet, hogy
egy idő után bankkártyát ad - a biztonsági őrnek meg kell tanulnia azt is használni.
Végezetül remélem az is látszódik, hogy a proxy technika jóval lassabb is.