[Princ]

kicsi
nagyi

Originally Posted by Phoenix

Egy paraszt vett egy Mercedes C 180 D-t a Daimler-Chrysler-AG-tõl. Sokat mérgelõdött az extrákért fizetendõ felár miatt. Nem sokkal késõbb a Daimler-Chrysler-AG egyik vezetõségi tagja vett ettõl a paraszttól egy tehenet a hétvégi birtokára.
A következõ számlát kapta:

Számla: 1 tehén - alapmodell

Alapár
1 tehén - kétszínû (fekete/fehér) 2.400,-- EUR

Felár
Marhabõr huzat 100,-- EUR
Tejtartó nyári és téli üzemre 50,-- EUR
4 lefejtõ szelep 12,50 EUR
2 lökhárító, szaru 35,-- EUR
Trágyázó berendezés (Bio)60,-- EUR
Patkók minden szezonra 100,-- EUR
Kétkörös fékrendszer (elsõ és hátsó) 400,-- EUR
Légycsapó, félautomata 30,-- EUR
Többhangú hangjelző 135,-- EUR
Becsukható halogénszemek 150,-- EUR
Vegyes tápanyaglebontó 1.250,-- EUR

Teljes tehén a kívánt kivitelben 4.722,5 -- EUR*
* Gyári ár
----

Kedvenc filmek



Szép történet.
Egyszer vki azt álmodta hogy Jézussal sétál a parton és a saját életének képei töltik be az eget. Egy alkalommal megfordult és akkor látta hogy két nyom követte őt a homokban egész életén át. Az övé és Krisztusé. Kivéve a legnehezebb időket. Azokat csak egy nyom kísérte. Azt mondta Jézusnak:
- Azt ígérted mindig velem leszel. Akkor miért éppen a legnagyobb szükségben hagysz magamra?
Jézus azt felelte:
- Azért csak egyetlen nyomot látsz a homokban, mert a legnehezebb perceidben én magam vittelek.

:-)
[filmrészlet: C.R.A.Z.Y]


----
Sidney Lumet: Mielőtt az ördög rádtalál
(a főszereplő, miután belőtte Justin)
- Tudod, az ingatlankönyveléssel az a helyzet hogy.. haladsz a lapon föntről lefelé vagy akár keresztbe, a végén minden kijön.. minden egyes nap, passzol minden. Mert a végeredmény nem más mint a részek összege. Olyan tiszta és precíz és hibátlan.. De az életem az.. az nem áll így össze mert van hogy a dolgok nem kapcsolódnak egymáshoz. Nem vagyok a részeim nagy egésze. Nem áll össze a kirakósjáték, valahogy nem vagyok teljes.
- Neked pszichiáter kell vagy feleség.
- Nős vagyok Justin.
- Akkor az első.
----

Nagisa Oshima: Tabu [részlet, nem pontos]
Nemrég olvastam egy remek könyvet. Az a címe hogy mese a Holdról és az Esőről. Fejezetében egy szamuráj megbetegszik, mert rengeteget utazott mindenfelé. A tudós pedig, akivel megismerkedik, gondját viseli. Idővel összebarátkoznak és kölcsönös fogadalmat tesznek egymásnak hogy a barátságuk örökké fog tartani.
Miután a szamuráj kezdi jobban érezni magát, rájön hogy vissza kell mennie az övéihez. Fogja magát és elindul. De megígéri hogy következő ősszel, amikor a krizantém nyílik, visszatér.
Telik-múlik az idő és a krizantém elkezd virágozni. A tudós és édesanyja virágot szed, szakét főz és halat készít ebédre. De hiába várják a szamurájt, az csak nem jön. A tudóst egyre vigasztalja az édesanyja, az mégis rettentően nekikeseredik. Kínjában kiáll várni a házuk elé. A Hold elbújik a környező hegyek mögé, teljesen sötét lesz. Visszaindulva a házba hirtelen megpillant egy alakot a homályban és felismeri benne a szamuráj barátját. Melegen üdvözli és betessékeli.
A szamuráj végtelenül szomorú és szótlan egész este. Nem nyúl sem az ételhez sem az italhoz. Majd hirtelen feleszmél és így szól hozzájuk: 'Nincs már nekem maradásom ezen a világon.'
Miután hazaindult tőlük, az ellenség foglyul ejtette, távoli földre hurcolta. Bárhogy próbálta, nem sikerült megszöknie. Végül kioltotta a saját életét hogy megőrizhesse fogadalmát; nyugtalan lelkét tovasodorta a szél.

Vagyis kerüljük a haszontalan embereket és gyűjtsük magunk köré a barátainkat, akikre mindig számíthatunk.
A főhősök, akikről a történet szól, igazán szerethették egymást. Mi más lehetne az oka hogy még megölni is képes volt magát a szamuráj, csak azért hogy megtartsa a fogadalmát?

----
A hét legsúlyosabb vétek, amit cyborg elkövethet:
- részvét
- szomorúság
- nyugtalanság
- tétovázás
- értelmetlen ábrándozás
- gyötrő bűntudat
- hálálkodás
----

Originally Posted by Pindarosz

Engedelmes mind ami test, az erős halálnak,
ám élő-eleven marad képmása mindenkor.

Originally Posted by Plutarkhosz

Trója eleste után azokat a menekülőket, akiknek sikerült hajóra szállnia, a türrhéniai partokra sodort a szél, s a Tiberis folyó torkolatánál kötöttek ki. Asszonyaik már nagyon el voltak keseredve, és nehezen viselték a tengert. Ekkor egy Rhómé nevű nő - ő volt köztünk a legelőkelőbb és legeszesebb - azt ajánlotta nekik, gyújtsák fel a hajókat. Így is történt. A férfiak kezdetben haragudtak, de aztán nem volt mit tenniük, letelepedtek a Palatinus körül elterülő vidéken. Nemsokára kitűnt, hogy vállalkozásuk jobban sikerült, mint remélték, kitűnő földre találtak és az ott lakók is barátáságosan fogadták őket. Rhómét többek között abban a megtiszteltetésben is részesítették, hogy új városukat, mivel megalapítását neki köszönhették, Rómának nevezték róla.
Állítólag ettől az időtől kezdve maradt fenn az a szokás, hogy az asszonyok csókkal köszöntik rokonaikat és férjüket, mert amikor a hajókat felgyújtották, így kedveskedtek nekik, és ezzel igyekeztek haragjukat kiengesztelni.
...
Legvalószínűbbnek azonban az a feltevés látszik, hogy a város Romulusról nyerte a nevét, de még ezen a ponton sincs teljes egyetértés.
. . .
Caesar mondta a thrák Rhoimétalkészről, hogy szereti az árulást, de gyűlöli az árulót - így van ez mindenkivel, aki kénytelen gonosz emberek szolgálatát igénybe venni, akárcsak azok, akik felhasználják bizonyos fenevadak mérgét és epéjét: kedvelik őket, amíg szükségük van rájuk, de aztán undorodnak az aljasságtól, amelynek hasznát vették.
. . .
Mai napig fennmaradt az a szokás, hogy a menyasszony nem saját maga lépi át a ház küszöbét, hanem ölben viszik be, mint ahogy annak idején is erőszakkal hurcolták el a lányokat. Többen meg azt állítják, hogy a menyasszony haját azért választják el dárdaheggyel, mert azt az első házasságot is fegyver és háborúskodás kísérte.
... sok más megtiszteltetésben részesítették a nőket, így például ki kellett térni előlük az útból, jelenlétükben nem volt szabad semmi illetlen kifejezést használni, sem ruhátlanul megjelenni, mert ilyen esetekben a bíróság főbenjáró büntetést szabott ki a vétkesre.
. . .
Lükurgosz viszont teljes, női mivoltukkal össze nem egyeztethető szabadságot adott nekik, ami ellen a költők kifogást is emeltek. Combmutogatóknak nevezték a spártai leányokat, és azt vetették szemükre, hogy futnak a férfiak után. .. Éppen ezért, mint mondják, nagyon merészen viselkedtek, s ezt elsősorban férjükkel szemben éreztették, otthon ők voltak az urak, nyilvános alkalmakkor a vitában állást foglaltak és szabadon beszéltek a legfontosabb ügyekben is.
Numa [Róma második királya] változatlanul fenntartotta azt a tiszteletet és megbecsülést, amelyben a férjes asszonyokat Romulus részesítette, hogy elfeledtesse elrablásuk sérelmét [sabin nők]. Másrészt a legteljesebb szemérmetességre nevelte és arra oktatta őket, hogy rájuk nem tartozó dolgokba ne avatkozzanak, legyenek józanok és tudjanak hallgatni. Mesélik, hogy amikor egyszer egy nő peres ügyében saját maga szólalt fel a fórumon, a senatus jóslatban tudakolta meg, milyen bajra kell a városnak felkészülnie.
. . .
Lükurgosz ... minden arany- és ezüstpénzt kivont a forgalomból, és elrendelte, hogy fizetési eszközül csak vasat szabad használni. A vaspénz azonban olyan nehéz volt, és olyan kevés értéket képviselt, hogy tíz mina értékű pénz otthoni elraktározásához külön kamra, elszállításához pedig igásszekér kellett. Amikor ezt a pénznemet Lakedaimónban bevezették, temérdek bűn egyszerűen eltűnt. Mert miért akart volna valaki ellopni, vesztegetésképpen elfogadni, elrabolni vagy erőszakkal eltulajdonítani olyasmit, amit nem lehetett elrejteni, vagy aminek birtoklása nem volt kívánatos...
A vaspénzt Görögország más részein nem lehetett forgalomba hozni, mert semmi értéke nem volt, sőt gúny tárgya lett. Sem idegenből hozott árut, sem dísztárgyakat nem lehetett érte vásárolni, külföldi kereskedők hajói nem kötöttek ki Lakedaimón kikötőiben, földjére nem tette be lábát szószátyár szofista, jövendőmondó, leánykereskedő, arany- és ezüstműves, mert senkinek nem volt pénze. Így kicsinyenként minden fényűzés magától elsorvadt, mivel nem volt semmi, ami táplálja és élessze.
... a mindennapi és nélkülözhetetlen közhasználati tárgyakat - mint ágyakat, székeket, asztalokat - kiváló minőségben készítették. ... A spártaiak mindezt bölcs törvényhozójuknak köszönhették, mert a mesterembereknek nem kellett idejüket haszontalan holmik készítésével elfecséreliök.

Originally Posted by Csokibácsi

¿oʇɹɐʇıʞ ʇısɔıʞ

http://www.youtube.com/watch?v=Fs3_g8_s6hs