Na látom fellendült a téma!
A veresek nagyon jók
Egy másik szösszenet.
Cím nélkül...
Hajnalban, hideg verítékben
Riadtdan könnyekkel szememben
Álmom utolsó foszlányával
És reményem tűnő nyomával
Szívemben kongó ürességgel
Kegyetlen, nem múló fájdalommal
Szobámban síri félhomályjal
Hitem emlékét se lelem már
Ordítanék, sírnék, menekülnék
De hangom elnyeli a homály
Könnyem beissza a tátongó űr
S a semmi minden percben követ
Majd körbenézek és ráébredek
Csak egy újabb nap virradt a világra...
2006.01.08.