[Chris]

Hétvégén végre volt szerencsénk játszódni

DnD3 (Pelor pap, elf szerzetes, törpe vari, ember harcos)
3 hete csámborgunk a vadmágikus sivatagban, mikor összefutunk egy alakkal, kiderül egyfelé megyünk, sőt ha megfizetjük az árát akkor, hajlandó elvinni valakihez, aki be tud juttatni minket a Császárvárosba. Minő szrencse! Kemény alkudozás után sikerül megegyezni.
Fickókám leszáll a szekeréről, elővesz egy kötelet és megkér, hogy fogjuk meg, utána elkezd mormolni, meg kántálni, várjuk mi lesz az eredmény, erre a KM:
- Eltűnt kürülöttetek a sivatag, és... - ekkor valamelyikünk közbeszólt:
- Bassz, ez elteleportálta a sivatagot...
Kötéltrükkös teleportáció során mint kiderült egy transzdimenzionális térbe jutottunk. Innen egy piramisba vezet minket a férfi, ahol egy ronda, és eléggé torz alaknak mutat be minket, akit Emszinek hívnak (erre jött a poénkodás, hogy az MC vajon minek a rövidítése lehet). Pelor papunk, nem állja meg nekiáll kérdezősködni:
- Ez a név valami becenév vagy rövidítés?
- Nem, ez a nevem. Látjátok belőlem még azt is kispórolták, hogy rendes nevet adjanak - mondja nagy szomorúan a torz alak.
Papunk igyekszik megvígasztalni:
- Nekem is rövid nevem van, Miasnak (ejtsd Miaz) hívnak. Látod, csak egy rövid kérdőmondat. Mikor megszülettem az volt az első kérdése apámnak: ez meg mi? de az hosszú lett volna, így lettem Mias, mert az rövidebb...
Persze ettől kitört a röhögés belőlünk...
OFF-ban megjegyeztük, hogy még jó, hogy nem azt a nevet kapta, hogy Egy-férfi-vödörrel (Terry Pratchett: A Kaszás)
Egyezkedés, stb, megbeszélés végefelé fickókám nekem szegezi a kérdést hajlandó lennék-e vele tölteni egy éjszakát, áll lees, gyomor forog (ezzel az undormánnyal? blee...), arckifejezésemet látva jön a válasz, ne gondoljak, semmi olyasmire, de inkább ezt négyszemközt részletezné. Meghallgathatom, attól még nem lesz semmi. Így is lett, kiderült, csak az álmaimat akarná kukkolni, persze megfelelő ellentételezésért cserébe. Hosszabb-rövidebb egyezkedés után dűlőre jutottunk. Erre a parti férfi egyedeiből rögtön előjött a hős lovag, felváltva biztosítottak, hogy majd őrt állnak, és rögtön közbelépnek ha baj van, megvédenek, stb. (Érdekes, hogy ebben a helyzetben kiement a fejükből, hogy én vagyok a parti egyik ütőgépe, hirtelen csak egy törékeny nő lettem, olyan édik voltak ) Úgy éreztem, egyedül is boldogulok:
- Szerintem meg tudom mgam védeni - közöltem nagy magabiztosan.
Erre közölték OFF-ban, hogy ez jó lenne utolsó mondásnak is...
A nagy ki védjen meg megbeszélés közepedte a törpe észbekapott:
- Ha ő nem tudja megverni, akkor már régen rossz...
(Tudni kell, hogy a ház antimágikus volt, és egyetlen egy varázslat sem jött létre benne)
Miután ilyen jól megoldották a dolgot, elmentek aludni...
Azon kívül, hogy rémálmaim voltak (az elfek nem szoktak álmodni) és nyúzottan ébredtem, semmi bajom nem volt. A rémálmok régebbi más által okozott álmok ismétlései voltak, a torz alak nem szerepelt bennük, ami kissé megnyugtató volt a körülményekhez képest.
Másnap kaptam az ürgétől egy csilli-villi giccses mágikus nyakláncot, ami szerencsére hasznosabb, mint rondább. A törpe erre gondolt egyet, megkérdezte van-e feles varázskönyve, elvégre itt úgy sem lehet varázsolni. Mire a többiek:
- Aludj vele te is, és akkor biztos segít...

Hogy bejuthassunk a Császárvárosba új neveket kaptunk: Rehod, Betu, Rendel, Kapul, Resli.
Hogy meg tudjuk jegyezni a neveket kreáltunk egy mondatot: rohadt beton kapunál rendel Elvis Presley.

Köv társalágás már nem tudom pontosan mi kapcsán zajlott le, de így hangzott:
KM: - Háromkezes kard?
JK: - Igen, tudod, az a másfélkezes kard kétszerese.
KM: Hogy jön ide a másfélkezes kard?
JK: Mert más fél tőle...