[Pettyes]

Még lovagolok az úton kb. a félútig a "baleset" és a város között, gyors tempót diktálok, de nem vágtázót. Figyelek mindent, ami lényeges lehet, mozgások, nagyobb tárgyak, stb.
Körülbelül egy óra lovaglás után a távolban látsz valakit gyalog közeledni az úton. Ahogy közelebb érsz, felismered a nagyurat. Nem sokkal az után, hogy a közelébe érsz, felül a másik lóra, és lóhalálában eliramodik vissza abba az irányba, ahonnan jött. Körülbelül háromnegyed óra lovaglás után értek a batárhoz, ami szét van verve, ki van fosztva és fel van gyújtva. A nagyúr sötétséget idéz, amivel eloltja a batárt, majd átvizsgálja a romokat. Utána nyomokat kutatva körbejárja a terepet, majd miután megleli, amit keresett elindul dél-keleti irányba letérve az útról.

Leginkább a kellemetlen érzések - mint a szomorúság, düh, bosszúvágy - ülnek ki az arcomra. Mély meghajlást teszek felé, próbálva kifejezni bocsánatom és az elszántság csak most motívál igazán.