Tömzsipöröly megvetően leköpi a halottat és belerúg az ájult szerzetesbe.
-Mocskok. - az Atya felé sandít - Sebaj, ha van is még a hajón közülük azt bizton megtalálják a többiek.
Fertályóra múlva mindenki a folyosón van.
-Semmi jele, hogy sikerült volna jelet küldeniük miután átjutottak a kapun. - mondja Feran. - Viszont ez intő jel is volt. Elkényelmesedtünk. Ezentúl a folyosón állandó őrt akarok látni, plussz egy fő pedig nyitott kabinajtóból figyeli az őrtállót. Most azonban menjetek egyetek valamit és nézzétek végig magatokat sérülés után. A holtesteket a tengerészek tüntessék el, minden felszerelésükkel együtt.
Bekopog Ryel ajtaján:
-Úrnőm? Szabad?
Íshar utánnaszól:
-Ezzel mit? - bök tőrével a lassan éledező csuhás felé.
Feran megvonja a vállát:
-Magunkkal nem vihetjük. Toronban egy általunk megsebesített Thar szerzetessel partra lépni gyors, vagy épp túl hosszú halált jelent. Nem maradhat életben.
-Értem.
Íshar leguggol, valamit a csuhás arcába vakkant aztán a kikerekedő szemekbe nézve felpattan és talpa élével szétmorzsolja a szerzetes gégéjét, majd egy lábcsavarással elroppantja a gerincét. A vergődés a törő-zúzódó csontok zajával együtt elcsendesül és Íshar megtörli lábát a holtest ruhájában.
-Kész.
Feran csak biccent egyet és belép Ryel kabinjába.
|