[VérGyöngyTyúk Z]

Megállítom a csapat és előveszem a kötelet.
Kigöngyölöm és hurkot kötök az egyik végére (nem csúszót, hanem fület mi nem szorul meg rántásra) amibe a bal csuklóm teszem.
-Mindenki fogja meg a kötelet - mondom - és a bal kézfejére-csuklójára vesse rá egyszeresen, hogy véletlen se ejtse el. Megyek elöl. Hyas mögöttem és feszesen tartja a kötelet. Utánna mindenki csak annyira feszesen, hogy ne zavarja és érezze ha meglazul. Ha elesek vagy lezuhanok akkor vissza tudtok rántani. Jobb kezével mindenki kövesse a falat. Ha kanyar vagy elágazás jön szólok. Ha bárkinek eszébe jut valami ami hasznos lehet szóljon, de egyébként mindenki legyen csendes. A szobor - célzok a csendre intőre - tán nem véletlenül néz úgy ki.
Miután elmondtam beállok a sor elejére. előtte végigellenőrzöm mindenki fogja-e a kötelet.
Ha igen akkor óvatosan elindulok a lábammal tapogatva az utat, az arcommal-bőrömmel a levegőre koncentrálva (van e huzat, légmozgás, gyanús szagok) jobbom az elf ingdarabjába burkolva lazán simítja a falat.
A többiek úgy tesznek, ahogy mondod. Nincs légmozgás, gyanús szagokat sem érzel. A kezed alatt síma a kő érintése. Óvatosan haladsz befelé, a lábaddal patogatva az utat. Lassan haladtok, de gond nélkül. Negyedórája haladhattok, mikor úgy érzedm hogy a kő a kezed alatt kezd nyirkos lenni, és melegedni.
Megállítom a csapatot és megpróbálom felmérni milyen mélyen lehetünk és okozhatja e a mélység a melegedést és a nyirkosságot.
Elég mélyen vagytok, de szerinted ez nem okozhatja sem a meleget sem a nyirkosságot. A szobros terem óta nem mentetek lefelé.
-Valami miatt melegebb és nyirkosabb a fal itt. - szólok a többieknek. - Nem tudom miért, de nem amiatt hogy mélyen vagyunk. Óvatosabban megyek tovább és készüljetek fel, hogy esetleg megfordulunk és indulunk vissza amilyen gyorsan csak lehet.
Még óvatosabban megyek tovább és felkészülök hogy ha kell megforduljak és futás.
Magamban halkan imádkozom.
Ahogy egyre haladtok előrébb, nem történik semmi (nincsenek sem fura zajok, sem gyanús szagok), azt leszámítva, hogy a fal a kezed alatt lassan kezd síkossá, és bőrszerűvé válni.