[VérGyöngyTyúk Z]

Ha egy csoportban vagyunk (Nagyúrék szobályához legközelebbi szoba, ajtó nyitva, odaállítom Morel-t hogy míg beszélünk fél szemmel lesse a folyosót) elmondom a többieknek mit mondott a Nagyúr, illetve bemutatom az új társunkat.
Amikor Gren magyaráz figyelmesen végig hallgatom.
Grenhez és a többiekhez:
- Tehát mégis szükségünk lenne arra a fránya nemesi tudásra - gondolkodom hangosan.
- Rendben, szerintem rögtön az első probléma, hogy nem biztos, hogy alkalomhoz illően tudunk öltözködni, ha ruhát kell szerezni és pénz kell rá, akkor kapunk?
- Gondolom ha már kíséretként leszünk számontartva, akkor fegyvert is vihetünk, a kérdés azonban, hogy mit lehet vinni?
- Sok kérdés van, amit meg kell itt beszélnünk, mert csak rosszabb lesz a helyzet, ha kapkodunk majd az idő közeledtével. Akkor először is lássuk, ki mit tud felvenni?
A szobámban kikeresem a legelőkelöbb holmim, de kalandozó lévén, nem hiszem, hogy a megfelelne egy estély féléhez, hisz nem a pompa, hanem inkább a kényelmes mozgás volt választásánál a cél.
Alysium-nak:
-Nekem sincs valószínüeg a számukra megfelelő öltözékem. De talán meg tudjuk oldani. A minimum az lesz, hogy kitisztíttatni amit felveszünk.
Végiggondolom milyen ruháim vannak és a fejem csóválom. A mosás gondolata sem vidít fel tulságosan.
- Ehhh...ín vultam má pár ilyen bálun, jú a kaja, mög vannak jó kis nűk is. Ín benne vagyok. (derül fel az arcom)
Farkas-nak:
-A bál "báli" részébe valószínüleg be sem tehetjük a lábunk. Inkább erre készülj.
Mindenkihez:
-Azt hiszem gondban leszünk kissé. Ha mi rabszolgát játszunk akkor nem nagyon valószínű, hogy lehet nálunk látható fegyver. Meg aztán -végignézek a csapaton - nem ártana valami egyformaság sem. Valami olyasmi ami ugyanolyan legalább kinézetre és el lehet rejteni legalább pár könnyebb fegyvert benne. Ha leher én valami egyszerű szabású hosszúszárú, hosszúujjú keménybőr ruhát javasolnék. Olyan fényesítet külselyűt, ami a bőrvértet utánozza. Abból tán tudunk szerezni mindőnkre valót. Alá meg minimum pár tőrt el tudnánk rejteni. Bár azt hiszem így például alysium íjja ugrik. De ha a stancil kölyköt magához tudjuk téríteni akkor ő például lehetne ott a közelben a nehezebb fegyvereinkkel. Na mit szóltok?
- Micsudi? Rabszulga? Ín suha tübbé nem leszek rabszolga!!! (arcomat elönti a harag, szemeim dühös szikrákat szórnak)
Válaszolva Gren mondandójára:
- Nos nem rossz ötlet, de szerintem Stancil sem fog tudni elbujni a közelben sem. Az ilyen helyeket gondosan őrzik, feltehetőleg mágiával és fegyverrel mindaránt! Nem tudom hány kíséret kell, de nekem semmilyen fegyverem sincs, amit eltudok rendesen rejteni, tán a tőr. Esetleg én kint amolyan lövész/visszavonulás biztosítóként elhelyezkedhetnék egy magaslati ponton, persze a terepviszonyoktól függően. Jó lenne egy terv tudni kéne, hogy hová megyünk, terepfelderítés nem ártana, esetleg az épületről infó, hátha voltak már bent a Nagyúrék, elég hiányos infókkal rendelkezünk...
Csak futólag pillantok oda Farkas-ra mikor megüti a fülem a két szó " soha többé", hmm.. eszerint a bajnokunk ne mindig vot önmaga ura.
-Csak játszanod kell. Mintha az lennél. Ha jól megy akkor a végén még pofon is csaphatsz pár ficsúrt. -kacsintok rá.
Alysium-nak:
-Holnap körbe kell néznünk mindenképpen. Meg szerezni megfelelő fegyvereket. Azt hiszem mindenképpen együtt kellene maradnunk. Egyben nagyobb erőt képviselünk. Vagyis mindőnknek be kell menni.
- Nem tudom ki az a Stancil, de nem tartom valószínűnek, hogy ott bárholis el tudna bújni - mondja Hyas, majd Alysiumra pillant - A nemesi paloták teteje adj az egyetlen magaslatot arrafelé, azokra pedig jobb ha nem próbálsz meg feljutni. Sok választásunk nem lesz, mert a rabszolgákat nem engedik akármerre közlekedni az épületben vagy a kertben, valószínűleg a többi szolga mellé terelnek minket.
- Hmmm, ha a barátunknak igaza van, akkor felesleges bármiféle dolgon gondolkodnunk velem kapcsolatban... Nem vagyok olyan jó kardforgató, mint Ti, nekem az íjjam az, ami célbatalál. Na mindegy, valahogy csak lesz, azonban, akkor mesélhetne is, hogyan is néznek ki az eféle nemesi helyek, úgylátom ebben járatos - válaszolom az elhangzottakra.
-Jártam már egyszer abban a negyedben, de a palotákat én sem ismerem jobban, mint ti - tárja szét a karját, majd kisvártatva folytatja - Ahogy én látom, az a dolgunk, hogy elkísérjük az urat, és vissza. Ha már elfogadta a meghívást biztosan bízik a vendéglátóban. Nem hiszem, hogy nyílt támadást intéznének az úr ellen nyilvánosan ennyi ember előtt, amitől legfeljebb tartanunk kell, az az, hogy méreggel vagy más praktikával próbálkoznak. Ezen viszont mi fegyverforgatók akkor se tudnánk segíteni, ha beengednének a bálra... - fejezi be, majd körbehordozza rajtatok a tekintetét, várva az ötleteiket, meglátásotokat.
Hyas-nak:
-Nem is elbújásra gondoltam. Hanem, hogy valahol a közelben lehetne. Nem ismerem a szokásokat itt, de ha például egy kissebb kordéval lévő, utcai árus nem feltünő akkor átulhatna teszemazt gyümölcsöt a közelben. Vagy ha más megoldás nincs - vonom meg a vállam - akkor valami mód jeleznünk kellene neki onnan ide, hogy szélvészgyorsan jöjjön a fegyvereinkkel.
- Árusokat nem engednek be abba a negyedbe. Gyakorlatilag, ha valaki nem tartozik valamelyik nemesi házhoz, vagy nem áll valamelyik család szolgálatában, nem engedik be a negyedbe. Arrafelé, csak úgy nem szoktak lófrálni az utcán. Az őrség az illetékteleneket nem engedi be a negyed kapuján, e mellett folyamatosan járőröznek a negyed utcáin.
- Ha mindenáron fegyvert akartok bevinni, akkor a tőr mellett ez is szóba jöhet - mondja azzal elkezd babrálni a hajával, majd kisvártatva egy folytóhurkot húz elő - könnyű elrejteni - vonja meg a vállát, majd vissza teszi a fegyvert, oda ahonnan elővette.