Két alkalmazási módja ismert eddig:
1. nyílpuska szerű dolog, amely kioldás után egy naon ideges mágus jelenik meg a becsapódás helyén, aki levarázsol BÁRKIT. Minden jk álma egy ilyen fegyver...boltba nem kapható...
2. profán alkalmazására úgy derült fény, hogy náthás volt a km (személyem), és éppen egy nemesaquir-csatafújásra készültem. Közben bal kezemmel a zsebembe matattam pzs után, de mivel a csatafújás megidézése már majdnem befejeződött, így megsietettem a balkezem tevékenységét. A sietve előkapott psz kezemmel felütöttem az asztalról éppen hogy csak lelógó magus I. törvénykönyvet, az állon vágta a mellettem ülő játékost, aki felborította a keze ügyébe lévő poharat, melynek tartalma (cola) teljes egészében ráfolyt a második játékos karakterlapjára, aki ijedtében hátra ugorva kimozdította az örökké hintázó harmadik játékost, aki így hanyatt esett. A negyedik játékos görcsös fakutya röhögése közben, mely a látvány váltott ki belőle, rálépett egy leeset kockára (d4 term) és felugorva megfejelte a fölötte lévő lámpatestet...És végül sajna a (dispell) pzs sem jutott el a kijelölt helyre, így a csatafújás elszabadult, a szembeülő játékosnak pedig esélyes sem volt, hisz ilyen ősmágia ellen -mint köztudott- nincs helye mentőnek...
Na hát ez a híres mágus-vető eddigi legendás rémtörténete...
