Szeretetteljes és boldog karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek.
Azoknak pedig külön, akik valamilyen okból egyedül, magányosan töltik el az ünnepeket. Nekik küldöm a következő verset.
A karácsonyi ajtó
H. M. R.
Emlékszem, rég volt. A bezárt ajtót
hosszú estéken remegve lestem.
Vártam nyílását azon a sok-sok
felejthetetlen
szép, gyermekkori karácsonyesten.
Kipirult arccal, dobogó szívvel,
úgy vártam, mikor fordul a zárja,
mikor tárul fel, mikor ragyog fel
a titkok fája.
Ó, hogy csábított minden kis ága!
Rég volt ... azóta évek repültek,
és messzirôl int már az öregség,
s azt veszem észre, felnôtt, vén gyerek,
-- ez már nem emlék, --
a karácsonyi ajtót lesem még!
Ó, de már többet tudok azóta!
Gazdagabb titkok hívnak és várnak!
Ragyogóbb minden karácsonyfánál,
mit a szem nem láthat
országában a dicsô Királynak!
Tudom, az ajtó egyszer kitárul.
S jöhetnek gondok vagy szenvedések,
ez ad most nékem derűt, nyugalmat,
hogy ott az élet
az ajtó mögött ... s már küszöbén élek!
|