[Chris]

A zsákomat felrakom Légiósra, a nyereg mögé, majd felajánlom Ryelnek a kényelmesebb poroszkálás reményében a hátasomat.
Ezek után a Ryel ládáját méregetem, hogy fel fére e a zsákom mellé.
A titeket kísérő törpe megállít mielőtt még feltehetnéd a zsákod:
-Várjon Atya! A lovak is mennek a kikötőbe. Majd én segítek vinni a zsákot.
Azzal felkapja a vállára könnyedén.

Az Atya felajánlására válaszul:
- Köszönöm, Ön igazán figyelmes, de ennyi ülés után jól esik egy kis séta.

Miközben Ferannal sétáltunk, láttunk valamerre fogadót? Ha nem, megkérdezem a többieket, ők láttak-e. Ha ők sem, akkor valami járókelőt kérdezek meg.

A törpe egy morranással megigazítja a vállán a zsákot:
-Van nem messze a domboldalba egy rendesebb fogadó. Néha magam is voltam ott. Középáras, de jó a sörük.

- (Köszönésképpen hálásan bólintok a törpének) Szerintem maradjunk a főútcán, ott biztos találunk izlésünknek megfelelőt.

A törpéhez:
- Mennyire védhető az a fogadó, ha netán kellemetlenség érne minket az éjjel?
A törpe szortyint eggyet:
-Bahh.. az emberek nem tudnak igazán védhető állásokat építeni, de nem rossz. A kikötőből meg az erődből a szolgálatot letevő katonák többsége oda jár, meg aztán a fogadós családja is elég népes. Én azt mondanám, hogy ha nem sereggel meg csatamágusokkal jönnek oda akkor játszva kibír két-három napos ostromot. Magunk is elegen vagyunk.

- Véleményem szerint, innentől nem kérdés hová menjünk.
- Mutatná az utat? - kérdem a törpétől.
-Szívesen. - felel a törpe és döngő léptekkel megindul előttetek.
Pár perces sétálás után elértek a Csúszós Halpikkely fogadóhoz. Az épület a háta mögötti domboldalnak támaszkodik. Két szintes, vastag falú építmény. A bejárat mellett tucatnyi ló áll kikötve, az épület oldalánál lévő istállóudvaron és istállóban néhány kocsi, szekér és elég sok ló.
A bejárat kétszárnyú ajtaja nyitva van, bentről éneklés és beszélgetés hallatszik ki.