Nézelődve elbaktatok a kikötőmester házához és bekopogok.
- Fáradjon bentebb - szól ki az ismerős hang.
-Jó napot - üdvözlöm a fickót mikor belépek. - tudna ismét segíteni nekünk?
- Mondja csak miről lenne szó? Hallgatom.
-Sikerült megállapodnunk annak a hajónak a kapitányával, - mutatom, mondom neki melyik - de kellene még vagy öt utas az induláshoz. Nem tud véletlenül utazni szándékozókról? - elmondom az útdíjad 10 a /fő + 5/állat előre - Vagy hol tudnék még érdeklődni ez ügyben?
- az utazni vágyók leginkább ide tévednek be, mit ahogy maguk is. Ha lesz 5 utas, akinek megfelelnek a feltételek, értesítem, természetesen megfelelő ellentételezés fejében. Megfelel így?
-Mit tart megfelelő ellentételezésnek? - kérdem, mosolyogva, persze belül nem vagyok vidám. Ebben a városban túl üzletiesek lettek az emberek. - Akár tőlük is beszedhetné egyből. Elvégre maga segít nekik útrakellni.
- Nem kérek sokat 25 réz megteszi. Valamiből nekem is élnem kell...
Elmosolyodok ismét, ezuttal őszintén:
-Rendben. Ha sikerül egy napon belül keríteni utasokat akkor megtoldom egy ezüsttel. Ha utánna akkor 50 rézzel.
Megmondom neki, hogy hol érhet el és hogy a hajón is jelentse be az utasokat. Aztán elbúcsuzás és kifelé.
Last edited by Chris; 11-22-2006 at 12:45..
|