[Cassandra]

Csak mert kierőszakolták egyesek, itt a pár napja beigért vers, bár még címe sincs szegénykének(Eme súlyos hiányosságot ezennel pótoltam).


Évszakok

Tétlenül nézed, ahogy az évek tovaszállnak,
S oson minden napodba a fény és az árnyak.
Nézed ahogy hull a fákról az elságult őszi lombtakaró,
Nézed, s ráébredsz az ősz míly magávalragadó.
Majd, ha jön a tél, mikor a szél cincál s fogad vacog,
Fázol, de benned idegen érzés lángja lobog.
A tavaszt várod ám legbelül valdd be, szereted a telet.
A nyarat hívod, mit egy újabb ősz úgyis feledtet.

Forog a föld, változik minden, napra, napok jönnek.
De félned nem kell, ha van egy kéz, melyben kezed megpihenhet.