[Massza Rex]

-Lehet róla szó, bár többet kellene tudni az ügylet szokásos menetéről, no meg Ryel kérdése is a helyén volt. Felderítés, vagy ...?
Feran befejezi helyetted a mondatot:
-Roham? Majd meglátjuk. Ennar uram, az "ügymenetről tudna még valamit mondani?
Az ékszerész bólogat, majd belekezd:
-Szokás szerint az árut átvenni úgy fogjuk, hogy előtte megszemléljük az eladónál. A nyers fémet és a meg nem munkált ékköveket szoktuk legelébb eladásra-feldolgozásra alkalmasnak ítélni. Ilyenkor gyakran mi magunk vagyunk a vevők. Amennyiben megformált kövekről, illetve ékszerekről, fémtárgyakról van szó a kidolgozottságot és a felhasznált anyagokat nézzük. A finoman megmunkált dolgokat vesszük előre. Ajánlatot helyben semmire nem teszünk. Az eladó az eladni kívánt tárgyakra általában egyenként mond egy elvárt és egy minimális árat valamint egy-egy határidőt. Saját részre történő vásárláskor természetesen még a minimálisból is igyekszünk alkudni. Azután egy átvételi elismervényt adunk át az eladónak melyben tételesen fel vannak sorolva a magunkkal vitt áruk. Ezután, ha van vevő és megfelelő árat kínál, eladjuk. A befolyt összegek átadása, természetesen a járandóságunk levonása után oly módon kerül vissza az eladóhoz az eladhatathal dolgokkal együtt, hogy egyszerűen bekopogtatunk az eladóhoz, természetesen általánosságban elfogadható időpontban. Az elismervényről kihúzattatik az eladott tétel és beírják az átvételi könyvünkbe az átvett összeget. Ebben a könyvben szerepel a tényleges vételár is. Hitelesítve. De látom már kezdik unalmasnak találni tán a mondókámat. Remélem ennyi elég. De ha kíváncsiak még valamire szívesen elmondom.