[Pettyes]

Amikor látom, hogy nem egyszerű lerohanó támadással indít Íshar, akkor megtartva ruganyos védekezési formát elindulok balra körözve, ha folyamatosan fordul velem, akkor egy kis időre megállok, majd egy lélegzet vétel után neki rontok, egy ütés színlelve elindítok, de meg is állítom, majd egy lábsöpréssel folytatom, nyílván elég ügyes ahhoz, hogy ezeket kivédje könnyű szerrel, illetve számíthat is rá, így miután a lábsöprés befejezte elött kicsit visszább húzom a lábam és onnan rugaszkodok neki, amolyan nekivetődéssel!
Íshar szemében vad örömet látsz felvillanni mikor megindítod az ütést, aztán némi rosszalást mikor megállítod. Utánna mintha a felismerés és némi elismerés villanna meg vonásaiban. Az álütésre meg sem rezzen, a lábsöprésed elől picit hátraugrik.
Mikor már a levegőben vetődsz felé a két kezét feléd löki és elégedetten látod, hogy a vállaid felett fognak ütni, váratlanul felpattan föléd. Meglepetten konstatálod, hogy pusztán a lábfejei segítségével ekkorát ugrik, aztán megérzed, hogy valójában a két kezével felülről a váladra támaszkodik és téged használ fel, hogy a talajról elemelkedjen. Szinte szabályosan átgördül a hátadon és ezzel a föld felé taszít. Bal lábával a jobb combodról rugaszkodik tovább. Meglepődsz, de zuhantodban átgördülsz a válladon. A combod nem fáj, és ha fájna is a harc izgalma úgyis elnyomná. Miközben gördülsz, látod amint ügyesen padlót fog és a kezeire támaszkodva rugózik és egy pördüléssel feléd fordul.