[VérGyöngyTyúk Z]

-Hmmm... a félelf meg Capullo nem éhes?
Felkapok egy tányért, rajta egy adag ételt, meg egy kórsó vizet azt felmegyek Capullót megkeresni. A töbieknek hátraszólok:
-További étvágyat! Capullonak viszek kaját, a félke, meg majd lejön ha éhes.
Felérsz a szoba elé az étellel.
A lábammal "kopogok", persze nem túl erősen.
-Ébren vagytok már?
- Ébren vagyok - hallod Capullo hangját belülről.
- Hoztam ennivalót. Remélem a félelf nem vetkőzik éppen, mert jövök.
A "korsós" kezemmel benyitok és belépek a szobába azt körülnézek hova tehetném a cuccot.
A szoba pont úgy néz ki, mit ahogy az is, amiben aludtál, így a tányért és a korsót csak a szoba belső oldala mellett lévő polcra tudod letenni, de ahhoz át kell vergődnöd egy ágyon.
Capullo, épp Iarwain-t vizsgálgatja, aki az ágyában fekszik és gyanúsan sápadt.
Capullo mellé teszem az ágyára a kaját, az ágya mellé a korsót, úgy hogy elérje. Ránézek Iarwain-ra. Furcsállom a sápadságát. Odahajolok fölé és megfogom a kezét, hogy a hőmérsékletét érezzem, aztán a mellkasára hajtom a fejem, hogy meghallgassam a szívét.
A keze hideg, és nem hallod, hogy a szíve dobogna.
-Mi a fene? -kiáltok meghökkenten.
Felpattanok és kidübörgök a szobából, le az étkezőbe. Odarobogok a többiekhez:
- Kaját abbafejezni! Iarwain, vagy meghalt, vagy úgy tudnak aludni a félelfek mint egy zauder. Morel! Próbálj valamit kezdeni a pratikáiddal, hátha te többet látsz mint én, Malbordus nézzen szét nyomok után kívül, mi meg irán a nagyúr szobája.
Meg sem várom mit válaszolnak, hanem megfordulok és felfutok a nagyúr szobájához. Bekopogok.