Originally Posted by Von
Ebből ugye a szocpol tragikus dolog és nyilván nem ugyanaz a kategória, mint a devizahitel. De ott is ígéretet tettek, és mielőtt az ember ígéretet tesz, számolnia kell vele, hogy mi lesz ha nem tudja tartani. Persze ez az eset kívül esik a racionalitás határain, nyilván hibáztatni nem lehet őket.
A devizahiteles eset viszont nagyon nem esik kívül a racionalitás határain.
Kérdezed, hogy szerintem korrekt-e. Mindenféle definíció szerint is korrekt.
Egyrészt szerződést írt alá, amibe nem kényszerítették bele, tehát semmilyen formában nincs jogi alapja a nemtetszésnek.
Egyszer el kell jutni odáig, hogy az emberek mielőtt aláírnak valamit, elolvassák, megfontolják, átnyálazzák, eshetőségeket vázolnak maguk előtt, belegondolnak jó és rossz forgatókönyvekbe, majd utána döntenek aláírás vagy nem aláírás mellett. Aztán pedig együtt élnek a döntésük következményeivel. E nélkül nincsen sikeres társadalom.
Most tegye mindenki a szívére a kezét: ha te, mielőtt eladósítod magad 15-20 évre, aktív életed majdnem felére (!), nem gondolod át tövéről hegyére a döntést, nem jársz utána minden információnak amit el lehet a világon érni, akkor téged lehet gondolkodó embernek hívni? Ha az aktív életed felét úgy kockáztatod meg, hogy nem tudsz a lehető legtöbbet a döntésed helyességéről, akkor a hétköznapi életben mit csinálhatsz!?
Semmit nem számít, hogy a bankban hogyan tájékoztatták. Az csak kifogás, ugyanis a felelősséget csak ő vállalja. Ez az amit nem tud sok ember megérteni: bármit ígérnek neki, bárhogy ámítják, bármit hazudnak vagy épp bármekkora igazat mondanak neki, a végeredményt úgyis neki kell vállalnia, utána nem vigasztalás már, hogy ki mit mondott előtte.
Én bankban dolgozom, nagyon kedvezményes kamatra kaphatnék hitelt (HUF-ot kevesebb kamatra, mint most amin a CHF-ek mennek), sok kollégám élt is vele, én azonban soha nem fogok lakossági hitelt felvenni.
Lakossági hitel = elszegényedés, függés, kényszerhelyzet. A lakossági hitel ugyanis a vállalkozóival szemben nem termel pluszjövedelmet. Akkor sem, ha baromi alacsony kamatra kapom.
Inkább lakom albérletben, mobil maradok, akkor mondok fel amikor én akarok, nem kell kényszerből olyan dolgokat bevállalnom amiket amúgy soha nem tennék meg, stb stb.
Attól, hogy a lakossági hitelfelvétel mainstream és menő lett, még baromság. Persze akkor nem sírt senki, mikor többmilliós olcsó hitelekből sikerült az ismeretségi kör felé fasza kecót meg jó kocsit villantani. Aztán visszanyal a fagyi, senki nem tudja kimenteni magát a világ rendje alól. Ezért érdemesebb a világ rendjét előbb legalább megközelítőleg megérteni, aztán dönteni a fél életedről.
|