Létrára, kerítésre, szekrényre mászik. Ki-, s bekapcsolgatja a televíziót, a magnóval játszik (ma össze is törte). A partvissal a magosban lévő vázákat akarja minduntalan leverni, s minden étkezésnél olyan üvöltözést rendez, hogy a saját hangom nem hallom (és még sorolhatnám)..
Néhány eltöltött óra vele, s az ember lefárad. De mégis, kárpótol a mosoly. Egyszerűen imádom. Nagy Benedek "Pöcök"
