[VérGyöngyTyúk Z]

A zsákomból előveszem a köpenyem és magamra terítem. Folyamatosan a mögöttünk maradó utat és az út szélét kémlelem és bárki-bármi közeledik hátulról szólok a többieknek. A kétkezes bárd fejjel felfelé mellém támasztva.

Mivel nem látom miért állunk meg, viszont sem csatazajt sem kiabálást nem hallok, anélkül, hogy megfordulnék előrekiáltok:
-Mi történt?
Közben felkapom a bárdom, felállok és végigpásztázom a környéket.
A környéket pásztázva odasúgom Nafrael-nek:
-Szerintem készítsdd az íjjad, de csak óvatosan. Ha valaki ránkront most, inkább ne lássa még meg, hogy az is van.

Folyamatosan körbetekingetve leugrok a szekérről. Benézek alája is, hátha a sár alól oda nem illő deszkaszál látszik ki. Óvatosan megkerülöm teljesen a szekeret a környéket vizslatva, majd a batárnál ugyanígy járok el. Már látom a fát az úton, de még nem megyek a közelébe. Megvizsgálom a batár alatt is a földet.