Quote:
Originally Posted by monro
Ez így van sajnos átlátom a dolgot és értem is.
De nézhetjük a másik oldalról is. Megéri e pénzt ölni egy kisebb klánba, fejleszteni, felfedezni egyéni csatázni ha bizonyos méret elérése után ugyis jön valami "kispuska", "kispék", "kissárkány" vagy mindegy mi a neve és 90% barakkal akár leszedi a földed. Ha ugy dönt ilyenkor valaki, hogy minimalizálja a veszteséget és kiteszi a klántagok egy részét akkor gyávaként kezeli az agresszor. Pedig ugyanaz a motivációja, mint a nagyklánnak amikor nem jön le harcolni mert lehethogy nem éri meg.
De sztem nem is ez a fő ok.
Az elérhetetlenség nagy kincs. Így lehet pénzt termelni. Ha a "termelőszakasz" is harci helyzetbe van az alapjáraton kiegyensúlyozza az esélyeket. Persze csak miután felélődik a felhalmozott készlet. A kisklán mindjárt mehet szabira mert ilyen méreteknél nem elég a cash 10 orinak.
Szóval számomra akkor lesz igazán elismerésre méltó teljesítmény egyegy leütés amikor nem azt látom, hogy runák, elitek, védők és támadók cserélgetése lovasra és íjászra alapozza meg egy klán sikerét. Ez nem utalás valóban. Ez csak bartelüzlet anya és lánya között  |
Nem tudom elképzelni, hogy bármiféle utalás zajlott volna anya s lánya közt. Mind ismerjük a tagokat annyira, hogy ezt abszurd felvetésként elvessük.
A fenti kérdésedre: akármilyen taktikai s pénzügyi arzenállal rendelkezik is a támadó fél, ugyanúgy ott a visszatámadás, a védés lehetősége, mint ez a Ti esetetekben is megmutatkozott. Végigkövettem a ráállás utáni órátokat és nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, többet is kihozhattatok volna ebből az akcióból.
Az, hogy annak a klánnak nem megfelelő a felépítése, nem harcképes, arról csakis annak szervezője tehet és a természetes kiválasztódás egy idő után eléri, még ha kisfegyver, kissárkány, kispék vagy kispista formájában is.