A természet tanulsága
A Földön állatok sokasága él,
Patakból isznak,mely édes,mint a méz;
Nem érdekli őket az embernek dolga,
Csak ha az már élőhelyét háborgatja.
A vízben élő lények biztonságban vannak,
Kevesület befogják,a többi megmarad;
Nem érdekli őket az embernek dolga,
Csak ha az már élőhelyét háborgatja.
A levegőben szállnak madarak a széllel,
Vadászok leszednek párat,a többi elmegy téllel;
Nem érdekli őket az embernek dolga,
Csak ha az már élőhelyét háborgatja.
**
De ha az állat emberre figyel,
Ott már nincsen rendben minden:
Érdekli őket az embernek dolga,
Tehát az már élőhelyét háborgatja.
Patakban,melyből isznak méreg folyik,
A vízben halakból alig lakozik,
Nincs olyan,ki elszálljon a széllel,
De nem is marad itthon senki a téllel.
Ekkor néhány ember eszébe kap,
A Földön nincs más,csak háziállat!
Másról sem lehet hallani,mint tüntetőkről,
Céljukat elérik,s kezdődik elölről ...
(2005?)
__________________
„A nemzetvédő katona, a nemzettartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiségi, a nemzetmegtartó nő és a nemzet halhatatlanságának záloga, a magyar ifjúság hitvallása:
Nemzetünk szolgálatában meghalni lehet, de elfáradni soha!”
„Extra Hungariam non est vita ; si est vita, non est vita.”
|