A szerelem örök
Eltűntél kedvesem végleg,
Feledni nem tudlak mégsem,
Egy dallam száll, száll a széllel,
Hallgasd meg, mit üzen néked.
Sok, sok év nem hozott feledést,
S a kicsi ház összeomlott már régen,
De álmaimban látlak minden éjjel,
S az életnek ad egy kis reményt.
Szomorú tudom e dallam,
Szürkeség csak némán hallgat,
Fény a szemed tüzében ég még,
Számomra csupán csak emlék.
Többé már soha, soha nem látlak,
Ha fáj a szívem, vigasz ez a dallam,
Mit együtt hallgattunk oly régen,
Ezt nem veheti el tőlem senki sem.
De, ha egyszer végleg el jő az alkony,
Szívem többé fájni már nem fog,
Csak egy kérésem lesz az ég felé,
Légy boldog kedvesem örökké.
__________________
Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell, s akit szerettünk azt nem feledjük el.
|