Szárnyal a rengeteg, hajában a Hold ül,
Fénye az ablakom, takarómon rezdül,
A csillagos égbolt, éji kerék jár,
Körbe a ház fölött, százezer év már,
És alszom és álmodom egyre,
Zakatol a vaskocsi fel a palahegyre.
Át a mezőkön, túl a kaszálón,
Futnak a felhők, száll a kabátom,
A szélben, ó a szélben.
Andezit dolgozik, zúg a sötétben,
Zümmög a széntelep, hunyorog a testben.
Alszom és alszom és álmodom egyre,
Futnak a felhők fenn dideregve.
Futnak a felhők, szállnak a szélben,
Át az időkön, mint a mesékben,
Alszom, és alszom, és álmodom egyre,
Szalma zizeg, pörög, hull a szememre,
A Holdból, ó a Holdból...