[BeeLord]

Álom Júliáról


Hol vagyok, miféle hely ez?
Mi táj, hova utam vezetett?
S e vigyázó szempár kinek ékszere?
Hisz ő Júlia, életem szerelme.

Lágy keblén ringat ez az angyal,
Hogyan is törhetném meg a pillanatot szavammal?
Kedvem szerint maradnék halálomig,
De tudom, jelenlétem nem lehet való itt.

Múlt éjjel ott haltam volna a borozóban?
S hogy-hogy a mennyben vagyok és nem a pokolban?
És ha ez a csoda nékem megadatott,
Tehetem-e, hogy szavammal elrontom?

Kérdezzek, vagy maradjak?
Lágy ölén szép angyalomnak.
Ebben a szép világban,
Boldog hangulatban,
Éji égbolt alatt,
Legszebb álmomban,
Életem magasán,
Találok-e csókot kedvesem ajakán?

De egyszercsak, s hirtelen, Júlia eképpen szól:
"Ébredjen fiatal ember! Keljen fel az árokból!"

Hisz ez Maris néni, de hová lett az álom?
Nem rég oly közeli volt, s most oly távoli.
Júliámat valaha még megtalálom?
Nincs a Földön, ki ezt meg tudná mondani.

De ki vagyok én, hogy ilyet számon kérjek?
Csak részeges Pista vagyok, s maradok míg élek.