Quote:
Originally Posted by Cassandra
Beelord, akkor megfogalmazom úgy, hogy neked is tetszen.
Vegyük úgy az állatvédelmet, mint a magunk után történő rendrakást... Vegyük úgy, próbálnak visszaadni egy keveset abból, amit elvettek.
Szerintem semmi álszentség nincs abban, hogy nem szeretem az utcán kóborló állatok tömkelegét látni, vagy abban, hogy nem bírom elviselni, ha valaki ok nélkül bánt egy védtelen élőlényt.
Te is írtad: Így is kihasználjuk a környaezetünk... Én kérdem: Miért is kellene ezt tetézni és efölött szemet húnyni?
Pl: Szennyezzük a környezetünket, amiben élünk, ezzel ártva mindannyiunknak(önmagunknak)... ha főbelőnek valakit a nyilt utcán, az szerinted szintén csak ennek ízelítője?
|
Hogy kell-e rátenni a jelenlegi helyzetre még egy lapáttal? Nem, nem kell. Hogy kell-e efölött szemet húnyni? Nem, nem kell. Hogy a jelenlegi akciók mire elegendőek? Erre mondtam én azt, hogy véleményem szerint csak a lelkiismeretünk megnyugtatására, a valós problémák ágy alá söprésére. A valós megoldás túl drasztikus és utópisztikus ahhoz, hogy valaha is bekövetkezzen. Ha netán mégis, akkor sem emberi kéz által. Pontosabban mondva: amíg az ember, mint faj létezik, addig nem lesz ezen a téren béke széles e világban.
Ne érts félre, mint azt írtam, én is hasonlóan éreznék egy hasonló eset láttán, mint te. De ha a puszta tényeket nézzük, akkor én sem vagyok különb attól az idiótától, aki egy ártatlan kismacskát kínoz, legfeljebb más szinten állok egy "kegyetlenségi skálán". És ez igaz rád, Dusra, Tsobira, Kutyuleera, őfelségére, az angol királynőre, Csányi Sándorra, Sophia Lorenre, Kovács Béla főhadnagyra, etc.
Hogy szintén ide tartozik-e az, ha valakit kivégeznek a nyílt utcán? Igen, idetartozhat egy-két egyedi esettől eltekintve. Hogy elfogadok-e egy ilyen megnyilvánulást, netán feltétel nélkül egyet is értek-e vele? A macskás sztorihoz hasonlóan szintén nem!