Nem igen akarodzott ide irnom, kerulom is nagy ivben a politikat.. de valahogy megis kibukott belolem.
Ez a sok tunteteses verekedesek, kodobalassal tuzdelt felvonulasok, ki utott eloszor mizeria gyalazatos. Es ha az ev barmely napjan tortenik, talan szemet hunyna az ember, mert a magyar nemzet ha csak teheti onmagat arulja el. De venni a merszet hogy oktober 23.an rendezni paradet szent meggyozodessel az 56os forradalom emlekere cselekszunk.. megbocsathatatlan.
Roviden visszaadom az 56os esemenyeket, legyen ez az EN megemlekezesem:
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Október 23-án a diákok által
meghirdetett tüntetés engedélyezése körül óriási zűrzavar alakult ki a fővárosban. Három órakor a Bem-szobor talapzatán állva Veres Péter felolvasta a szervezet kiáltványát a tömegnek, a diákok pedig a tizenhat pontot, majd Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti Dalt.
18 órára a Kossuth téren és a környező utcákban kb.
200 000 ember gyűlt össze. A demonstráció szenvedélyektől fűtött, de
békés volt.
Este nyolc órakor a Kossuth Rádió közvetítette a pártfőtitkár [Gerő Ernő] beszédét, amelyben sovinisztának, nacionalistának és antiszemitának nevezte a tüntetést. A tömeg egy része felháborodásában a Magyar Rádió épülete elé vonult. Itt felfegyverzett ÁVH-s egységek fogadták őket. Miután sem könnygázzal, sem tűzoltófecskendőkkel nem tudták a rohamosan növekvő emberáradatot feloszlatni, végül az ÁVH-katonák tüzet nyitottak a tömegre. A rádióhoz kivezényelt katonák közül erre egyre többen átálltak a tüntetők pártjára, illetve átadták fegyverüket. A felkelők hajnalra elfoglalták a Rádió épületét.
Október 24-én hajnalban a szovjet honvédelmi miniszter, Georgij Zsukov parancsára a szovjet csapatok bevonultak Budapestre. Szovjet harckocsik sorakoztak fel az Országház körül, valamint a hídfőknél és a legfontosabb útkereszteződéseknél. A felfegyverzett forradalmárok válaszul a város több pontján barikádokat emeltek, és megkezdődtek az utcai harcok.
Október 25: Délelőtt 11 óra körül mintegy 5000 békés tüntető gyűlt össze az Országház előtt, ahol az ÁVH mesterlövészei tüzet nyitottak a tüntetőkre. A vérengzésnek 61 halálos áldozata és több mint 300 sebesültje volt. A Kossuth téri tömegmészárlás végleg a fegyveres forradalom felé sodorta az eseményeket, ami hamarosan a kormány bukásához vezetett.
A napokig tartó véres utcai harcok végül elérték céljukat. Október 31-én a média hírül adta a leginkább várt hírt: a szovjet kormány határozatot hozott csapatainak Magyarországról történő kivonásáról! Nagy Imre kora délután beszédet mondott a Kossuth téren, amelyben bejelentette, hogy tárgyalások kezdődtek az országnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről és hogy október 23-a nemzeti ünnep lesz. A forradalom győzelme során a börtönökből kiengedték a politikai rabokat, köztük a legfontosabb személyt, Mindszenty József bíborost is.
A magyar forradalom hírére a nyugati országok számos városában szovjetellenes jelszavakkal vonultak ki a diákok az utcákra és a szovjet követségek elé. XII. Piusz pápa a világ katolikusait imára szólította a felkelés győzelméért. Számos nyugati országból érkezett vér, gyógyszer és élelmiszer a Magyar Vöröskereszt számára.
Eisenhower amerikai elnök október 31-i elnökválasztási televíziós és rádióbeszédében a magyar nép iránti csodálatának adott hangot. Ugyanebben a beszédben azonban azt is kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok az új magyar vezetést nem tekinti potenciális szövetségesének és nem fog katonai segítséget nyújtani a magyaroknak. Ezzel Moszkva gyakorlatilag megkapta a jóváhagyást az invázióra.
Az Amerikai Egyesült Államok finanszírozásával működtetett Szabad Európa Rádió a magyarországi közvélemény egyik fő információs forrása volt ezekben a napokban. A november 4-i szovjet támadást követően a rádiócsatorna folyamatosan kitartásra biztatta a fegyveres felkelőket és a Nyugat várható katonai segítségéről beszélt.
November 5.en hajnalban az ország egész területén megindult a szovjet támadás. Nagy Imre mondta el a következő drámai szavakat:
Quote:
Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!
|
November 5-én a szovjetek összehangolt támadást intéztek a Kilián laktanya és a Corvin közi harcosok ellen, de Budapesten kívül Magyarország számos más helységében is komoly katonai ellenállás bontakozott ki. Csak november 6-án omlott össze az óriási túlerővel szemben a vidéki ellenállás, majd a budapesti ellenálló központok, így a Széna téri, a Gellért-hegyi és az óbudai, végül pedig a Corvin közi is, ahol mintegy 500 személy esett fogságba. A szabadságharc legtovább kitartó harcosai a csepeli ellenállók voltak, akik csak november 10-én fogadták el a fegyverszünetet.
A következő három évben mintegy 400 embert végeztek ki a forradalomban való részvételért, több mint 21 668 személyt börtönöztek be, 16-18 ezer főt internáltak. Mindezt az amnesztia ígérete után, és úgy hogy a résztvevők jelentős része elmenekült az országból.
A magyar nép számára a forradalom dicsőséges bukás volt, amely egyrészt az idők során hozzájárult az elnyomás enyhítéséhez, másrészt erőt adott az alávetettség elviseléséhez, és olyan nemzetközi elismerést szerzett a magyarság számára, amilyenben az 1848-as forradalom óta nem volt része.
Talan igy tobben olvassak, vagy csak tobb marad meg belole

Amit mondani akartam ezzel, hogy ez egy
Nemzet megmozdulasa volt, millioke, akik az eletuket kockaztattak es adtak is. Mindaddig tehat azok, akik a balheert mennek ki az utcara, huliganok es megbecstelenitok maradnak a szememben. Sokaknak igaza van, kakiban az orszag, de ezt nem ez a par szelkakas fogja megvaltoztatni. Majd ha lesz ujra Egy Magyar Nemzet...
No de akarom mondani Kellemes Megemlekezest!
