[[HTPA]GeeForce]

A Ferencváros Szurkolók Szövetsége által benyújtott szöveg:


LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG
Markó u. 16.
Budapest
1055

Tárgy: törvényességi felülvizsgálat iránti kérelem


Tisztelt Ügyészség!


A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) alapszabályának 4. §-a szerint a szervezet működése feletti törvényességi felügyeletet a Legfőbb Ügyészség gyakorolja. Minthogy meggyőződésünk szerint a Magyar Labdarúgó Szövetség alább ismertetett előírásai és gyakorlata ellentétesek a magyar jogrenddel valamint az Alkotmány előírásaival, így ez úton kérjük a Tisztelt Ügyészséget, hogy felügyeleti jogkörének keretében járjon el annak érdekében, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség különböző szabályzatai és működése mind a Magyar Köztársaság Alkotmányával, mind az egyéb magasabb rendű jogszabályokkal összhangba kerüljön.

A Magyar Labdarúgó Szövetség 2007. 07. 18-i dátummal felhívást jelentetett meg hivatalos honlapján „Az MLSZ közleménye a bajnoki rajt előtt” címmel. Az írás azt sugallja, hogy az MLSZ súlyos szankciókat alkalmaz(hat) a labdarúgó csapatokat működtető sportszervezetekkel szemben olyan előírások megsértése esetén, amelyek véleményünk szerint az MLSZ alapszabályában és különböző szabályzataiban

1. magasabb rendű jogszabályok, különösen pedig a Magyar Köztársaság Alkotmányának rendelkezéseivel ellentétesen kerültek megfogalmazásra és/vagy
2. jogilag értelmezhetetlenek és/vagy
3. nem is szerepelnek.

Ezeken belül különösen súlyosnak tartjuk a Magyar Labdarúgó Szövetség azon törekvéseit, amelyek arra irányulnak, hogy a mérkőzésen résztvevők – elsősorban a szurkolók – szabad véleménynyilvánításhoz való alkotmányos jogát közvetlenül korlátozzák vagy erre az általunk vélelmezett alkotmánysértésre – a különböző szankciókon keresztül – sportszervezeteket kényszerítsenek (lásd például Magyar Labdarúgó Szövetség Labdarúgás Versenyszabályzata Nagypályára és csökkentett pályaméretekre 2007 - 2008. év 63. § (4), Magyar Labdarúgó Szövetség Fegyelmi Szabályzat 8. § (9), NB I. férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság versenykiírása 2007 - 2008. év 21. o).

Véleményünk szerint továbbá az MLSZ részéről nem szankcionálható a „szidalmazás” és „becsmérlés”, különösen abban az esetben nem, ha azt szurkoló – azaz nem sportszervezethez tartozó személy – követi el. Az ilyen típusú cselekmények még az MLSZ vonatkozó szabályzataiban sem pontosan definiáltak, hiszen nem tisztázott, milyen magatartás meríti ki az említett „fegyelmi vétségeket”, amelyek vélhetően nehezen is bizonyíthatóak. Továbbá ha a „szidalmazás” vagy „becsmérlés” – amúgy sem tisztázott – elkövetői magatartása feltételezhetően kimeríti például a rágalmazás (BTK 179. §) vagy becsületsértés (BTK 180. §) tényállását, úgy annak elbírálása bíróságra tartozik, sem az MLSZ, sem illetékes szervei nem dönthetnek és szankcionálhatnak ilyen esetben. Amennyiben pedig bizonyos cselekmények magasabb rendű jogszabályba nem ütköznek, úgy – a fentiekhez hasonlóan –megkérdőjelezzük annak lehetőségét, hogy az MLSZ jogkövetkezményeket fűzzön ezen magatartásokhoz, csorbítva ezzel bármely személy egyéb jogszabályokban lefektetett jogait (különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára).
Tehát véleményünk szerint a) az MLSZ nem tisztázott cselekményeket határoz meg fegyelmi vétségként, b) az említett magatartások tiltása alkalmas arra, hogy személyek vagy csoportok alkotmányos jogait közvetlenül korlátozzák, vagy erre másokat (pl. sportszervezeteket) kötelezzenek, c) a cselekményekhez – minthogy nem ütköznek magasabb rendű jogszabályba – nem fűzhetők hátrányos jogkövetkezmények (különösen az MLSZ részéről nem), d) amennyiben pedig a meghatározott magatartások bármely jogszabályi rendelkezést sértenek, úgy nem az MLSZ hivatott annak elbírálására és szankcionálására.


Ehhez kapcsolódóan jogilag értelmezhetetlennek, így szankcionálhatatlannak tartjuk az MLSZ Fegyelmi Szabályzatának azon előírásait, amelyek bármilyen „lenéző” cselekedetet/viselkedést büntetni rendelnek (lásd például MLSZ FSZ 8. § (9)). (Meg kívánjuk jegyezni, hogy a szabályzatban szereplő „lenéző” kitétel egy meglehetősen esetlen fordítása az angol ’contemptuous’ kifejezésnek, amelyet a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség /FIFA/ Fegyelmi Kódex 55. cikkelyének 2006. márciusi módosítása használ.)

Az MLSZ említett felhívásában a FIFA Fegyelmi Kódexére is hivatkozott – mint a hazai szankcionálást lehetővé tevő egyik jogforrásra. (A FIFA különböző előírásaira az MLSZ más, korábbi – általában fegyelmi – eljárásaiban már többször hivatkozott, továbbá alapszabálya kifejezetten előírja a FIFA és az Európai Labdarúgó Szövetség /UEFA/ alapszabályának illetve egyéb rendelkezéseinek betartását és betartatását. Lásd MLSZ Alapszabály 3. § (1) bekezdés valamint 5. melléklet.) Ez a gyakorlat az MLSZ részéről azt feltételezi, hogy egy nemzetközi szervezet előírásai a vonatkozó hatályos magyar jogszabályokkal akár ellentétesen is alkalmazhatóak. Meggyőződésünk szerint azonban a FIFA (vagy UEFA) rendelkezései nem alkalmazhatóak a magyar jogszabályok előírásaival ellentétesen, azaz nem írhatják felül a hatályos magyar jogszabályokat.

Megkérdőjelezzük továbbá az MLSZ azon rendelkezéseit, amelyekben jogot formál arra, hogy saját hatáskörben és önállóan akár szurkolókat közvetlenül, akár a szurkolók bizonyos viselkedései – melyek szankcionálhatóságát a fentiekben már vitattuk – miatt tagjait, azaz a sportszervezeteket fegyelmi eljárás alá vonja és büntetésben részesítse. (Lásd például MLSZ FSZ 5. § ’Az FSZ személyi és területi hatálya’.) Továbbá aggályosnak tartjuk, hogy az MLSZ szabályzatsértés esetére kollektív szankciókat rendel alkalmazni akár a sportszervezetekre, akár a szurkolók közösségére nézve.

Sérelmezzük végül a Magyar Labdarúgó Szövetség alapszabályának azon rendelkezését, amelyben arra kötelezi az MLSZ tagjait, hogy „nemzeti (magyarországi) vitás ügyekben csak a Sport Állandó Választott Bíróságához fordulhat keresettel” (MLSZ Alapszabály 16.§ (2) bekezdés i) pontja). Ezt kiegészítendő az MLSZ Alapszabályának 5. és 6. számú melléklete – a FIFA és az UEFA alapszabályának beemelésével – tovább csorbítja a szervezet tagjainak jogérvényesítési lehetőségeit azzal, hogy megtiltja tagjainak, hogy „vitáikat rendes bíróság elé vigyék”. Véleményünk szerint az MLSZ ezen rendelkezései ellentétesek az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 10. § (1) bekezdésével és 16. § (1) bekezdésével. (Ezen túlmenően – az MLSZ által gyakran hivatkozott – a sportról szóló 2004. évi I. törvény kifejezetten lehetővé teszi a rendes bírósági utat.)

A fentiek ismeretében tehát arra kérjük a Tisztelt Ügyészséget, hogy törvényességi felügyeletének keretében

folytasson törvényességi felülvizsgálatot
a Magyar Labdarúgó Szövetség működését és szabályzatait illetően


különös tekintettel az alábbiakra.

1. Véleményünk szerint – többek között – a Magyar Labdarúgó Szövetség Labdarúgás Versenyszabályzata Nagypályára és csökkentett pályaméretekre 2007 - 2008. év 63. § (4) bekezdése, a Magyar Labdarúgó Szövetség Fegyelmi Szabályzat 6. §-a, 8. § (9) bekezdése ellentétben áll az 1949. évi XX. törvény, azaz a Magyar Köztársaság Alkotmányának 61. § (1) bekezdésével, amely a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot biztosítja.

2. Véleményünk szerint a Magyar Labdarúgó Szövetség különböző szabályzataiban olyan cselekményeket kíván szankcionálni, amelyek jogilag értelmezhetetlenül (vagy egyáltalán nem) kerültek definiálásra (pl. becsmérlés, szidalmazás), így szubjektív megítélés alá esnek (lásd például Magyar Labdarúgó Szövetség Labdarúgás Versenyszabályzata Nagypályára és csökkentett pályaméretekre 2007 - 2008. év 63. § (4), Magyar Labdarúgó Szövetség Fegyelmi Szabályzat 8. § (9), NB I. férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság versenykiírása 2007 - 2008. év 21. o). Véleményünk szerint az MLSZ által felsorolt bizonyos magatartások fegyelmi büntetése – vagy fegyelmi büntetés kilátásba helyezése – alkalmas arra, hogy súlyosan csorbítsa természetes személyek és csoportok magasabb rendű jogszabályokban garantált jogait. Megkérdőjelezzük továbbá az MLSZ és szerveinek alkalmasságát valamint illetékességét a szabályzatokban meghatározott cselekmények elbírálására és azok szankcionálására, meglátásunk szerint – jogszabálysértés esetén – erre a bíróságok jogosultak. Végül nem tisztázott számunkra az a kérdés sem, hogy pontosan milyen körre terjedhet ki az MLSZ bármely szabályzatának hatálya (adott cselekményekért, kik szankcionálhatók). (Lásd MLSZ FSZ 5. §)

3. Véleményünk szerint sem a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA), sem pedig az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) alapszabályai valamint egyéb rendelkezései nem alkalmazhatóak Magyarországon abban az esetben, ha ellentétesek a hatályos magyar jogszabályokkal, így az MLSZ jogszabályt sért amennyiben ilyen rendelkezéseket betart, bárkit azok betartására kötelez vagy azok be nem tartása miatt szankcionál. (Lásd Magyar Labdarúgó Szövetség Alapszabály 3. § (1) bekezdés, 9. §, 16. § (2) bekezdés b), 5. és 6. melléklet)

4. Véleményünk szerint a Magyar Labdarúgó Szövetség jogellenesen tiltja meg tagjainak, hogy vitáikat rendes bíróság elé vigyék, és jogellenesen írja elő tagjainak, hogy nemzeti (magyarországi) vitás ügyekben csak a Sport Állandó Választott Bíróságához fordulhatnak keresettel. (Lásd Magyar Labdarúgó Szövetség Alapszabály 16.§ (2) bekezdés i) pontja, 5. és 6. melléklet.)


Minthogy a Magyar Labdarúgó Szövetség működése és szabályzatai a már folyamatban lévő labdarúgó bajnokság(oka)t – ezzel számtalan sportszervezetet, sportolót és szurkolót – érintik, ezért az esetleges jogszabálysértések okozta károk csökkentése érdekében kérjük a Tisztelt Ügyészséget, hogy a lehető legrövidebb időn belül folytassa le felülvizsgálati eljárását.

A tájékozódás megkönnyítése végett beadványunkhoz mellékletként csatoltuk a vonatkozó MLSZ szabályzatok kivonatait.

A Ferencváros Szurkolók Szövetségének elnöksége nevében,


Tisztelettel,

Budapest, 2007. július 31.

Boros Bánk Levente