Ilyen vagy olyan formában mindenki igyekszik készletet felhalmozni. Legfeljebb az egészen kezdők nem.
Mondok egy számot: 5mrd-re le van korlátozva a készlet. Ha nekem van ennyim, egy kezdőnek továbbra sincs esélye ellenem, sőt megkockáztatom, hogy egy kezdő ellen még hozzá se kell nyúljak a milliárdos tartalékomhoz. Összetalálkozok egy másikkal akinek van ennyije. Valószínűtlen, hogy addig ütnénk egymást, míg tart a pénzünk, elvégre nem azért termelgettünk eddig, hogy két hétig irthassuk egymást egy másik szövivel.
Ugyanezen elven ha nekem 5mrd tartalékom van, de egy másiknak 10, akkor se fogunk a végsőkig háborúzni, már csak azért sem, mert nincs rálátásunk a másik tartalékaira, és még ezen is lehet variálni.
Konkrét példa: nemrégibenösszeakadtunk egy ilyen termelő szövivel. Volt tartalékuk rendesen, messze több mint nekünk. Csak macerás volt hozzájutniuk. Ugyanis a támadó seregeink hol mészároltak, hol meg fosztottak, azaz hiába szabadítottak fel több 100 millát, elkölteni nem nagyon tudták. A vége az lett, hogy elmenekültek felfele, mi pedig szépen profitáltunk a háborúból. Lehet erre mondani, hogy háborúban nem fosztani akar az ember, de kérdem én: miért nem? Mészárral okozok neki 100 milliós kárt, fosztással adott esetben ennek ötszörösét, ráadásul kényszerítem, hogy a tartalékaival óvatosan bánjon. Szal csak technika kérdése, és ezeket a termelőket is sarokba lehet szorítani, mert attól kezdve, hogy nem áll rendelkezésére korlátlan mennyiségben pénz csak a játéktudás és az aktivitás számít.
|